Tisztújításra készül a legnagyobb hazai magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok. Az eddigi országos elnök, Bárdos Gyula visszavonul. Elsőként a komáromi Petheő Attilát jelölték az elnöki tisztségre, aki 2006 óta vezeti a Csemadok Komáromi Területi Választmányát. Céljairól, megújulásról, a fiatalok bevonásának szükségességéről is kérdeztük.

• Vállalja a jelölést az országos elnöki tisztségre?

– Igen. Nagyon fontosnak tartom a Csemadok ügyét és rendkívüli módon motivál, hogy ezen a tisztségen keresztül tenni tudnék a közösségért.

• Közel 20 éve vezeti a komáromi járási Csemadokot. Mi változott azóta a szervezetben?

– Járási szinten olyan közösséget sikerült építenünk a Csemadok alapszervezeteiből, ami barátinak mondható. Kedveljük és tiszteljük egymást, szívügyünk ez a munka, és szívesen látunk mindenkit a rendezvényeinken. A közel 20 év legnagyobb hozadéka, hogy bár az utóbbi 10 évben magunkra hagytak minket a felső vezetők, az alapszervezetek nagyon jól működnek.

• Milyen állapotban van ma a hálózat? Milyen forrásból működik?

– A Komáromi járásban 29 településen él és működik alapszervezet, ami azoknak a baráti társaságokként működő elnökségeknek köszönhető, akik a sajátjukat adják bele a szervezőmunkába. A legfőbb támogatást az önkormányzatok és a tagság jelentik. Vannak olyanok, akik kiválóan pályáznak, de maga a pályázatírás egy külön hivatás, ami nemcsak a megírást, a szervezést, hanem az elszámolást és az ezzel járó temérdek adminisztrációt jelenti. Ebben Vass Laura járási titkár segít mindenkinek, de felsőbb szintről sem anyagi, sem szakmai segítséget nem kapunk. Ma a Csemadok struktúrája az egyetlen teljes lefedettségű, élő és működő magyar struktúra a Felvidéken. Hálózatunknak 434 hivatalosan bejegyzett alapszervezete van az országban. Hogy ezek közül hány működik, arról nincs adatom.

• Egyáltalán szükség van még Csemadokra? Sok helyütt akadnak más helyi civil szervezetek, amik aktívan szervezik a kulturális és más közösségi rendezvényeket…

– A Csemadok közösségépítő szerepét eddig még senki sem tudta átvállalni – vagyis szükség van a csemadokosokra. Az utolsó olyan felvidéki közösség vagyunk, ahol beszélgetnek még egymással az emberek és az adott szónak súlya van. Egy olyan hálózat a miénk, ami önkéntes alapon szerveződik – a magyar közösségért, a településeken élőkért való tenni akarás tart össze bennünket. Egy olyan közeg, ahol a tagok a szervezetért élnek és nem a szervezetből. Más civilek célirányosan szerveződnek, de községeinkben többnyire egységben működnek a Csemadokkal. Ebben a helyzetben nem konkurenciát látok, inkább egymás erősítésére törekszenek a közösségeink szervezetei, a Csemadoknak pedig mindenütt az a dolga, hogy a magyar közösség kovásza legyen.

• Mik a céljai? Milyen reformokra van szükség?

– Úgy gondolom, az 1925-ben, jószerével komáromiak által alapított Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (150 helyi szervezettel), majd ezután az 1949-ben alapított Csemadok alapszervezeteiben dolgozók alapvető céljait kell szem előtt tartanunk. Egyszóval a magyar öntudat erősítése a fő szempont, de a kornak megfelelő eszközökkel. Fontosnak tartom egy Felvidéki Magyar Értelmiségi Kör létrehozását. Az országos Csemadok jelenleg nem segíti a helyi szervezeteket pályázatírásban, az uniós források felkutatásában – ezen változtatni kell. Az országos székházat tartalommal kell megtölteni. Továbbá régóta foglalkoztat egy gondolat: a Csemadok Caritas elindítása, ugyanis egyre többen vannak azok, akik kiemelt odafigyelésre, segítségre szorulnak.

Komáromiként nem feledkezhetünk meg a Jókai Színház (Kassán a Thália Színház) és a Csemadok rendszerszintű együttműködéséről, ahogy a Jókai Napok támogatásának kérdését is át kell gondolni. Hála Istennek, hogy ezt a rendezvényt életben tartották Bajkai Csengel Mónikáék, nekünk segíteni kell őket, mert az amatőr színjátszó mozgalmat is erősíteni szeretnénk.

Sok óvónő, tanító, tanár dolgozik velünk helyi szinteken, velük sokkal szorosabban kell együttműködnünk, jobban meg kell becsülnünk őket, mert a leghatékonyabb kapcsolataink a családok felé. A magyar családok pedig a jövőt jelentik.

• A fiatalok bevonása pedig a Csemadok jövőjét határozhatja meg…

– Szervezetünk az elmúlt évtizedben nem azt nyújtotta és nyújtja a fiataloknak, amit ez a generáció szeretne vagy elképzel. Meg kell őket hallgatni, mert a fiatalok tehetségesek, tele vannak tenni akarással! Programom kiemelt tétele egy ifjúsági koordinátor-hálózat létrehozása a Felvidéken, mely több szervezettel is együttműködne, például a Rákóczi Szövetséggel, a cserkészekkel, a falusi Vöröskereszt- és tűzoltó szervezetekkel is. Olyan képzéseket kell beindítanunk, amelyek végzettséget, hivatást is adnak a közművelődés és kommunikáció iránt érdeklődő fiataloknak. Egyébként a napokban tettük közzé kérdőívünket, amiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ismerik-e a Csemadokot, járnak-e a rendezvényeinkre, és mit kell tennünk azért, hogy a fiatalok minél inkább bekapcsolódjanak közösségünk életébe.

A hivatalos kimutatások szerint Szlovákia lakosainak 18,4%-át már a 65 éven felüliek alkotják. A fiatalok képzése mellett ezért hangsúlyt kell fektetnünk az idősebbek számítástechnikai, illetve online jártasságának fejlesztésére is.

Csapatommal arra jutottunk, hogy meg kell húznunk egy vonalat. Egy 75 éves szervezet életében ez nem egy kezdet- vagy végvonal lenne, hanem rajtvonal. Energiáinkat az építkezésre akarjuk fordítani. Mindenkire számítunk, aki dolgozni akar. A fiatalokra azért, mert lendület van bennük, és bizony ők a jövő és a megmaradás kulcsa. Az idősebbekre azért, mert óriási a tapasztalatuk, ami nélkül csak kapkodni tudnánk, érdemben cselekedni azonban nem.

• Ideális esetben hogyan kellene működnie a Csemadoknak?

– Országos szinten a Csemadoknak nincsenek anyagi természetű működési gondjai. Ha megnézzük a hivatalos szlovákiai és magyarországi adatokat, akkor láthatjuk, hogy az országos szervezet alanyi jogon, csak működési költségre 700 és 800 ezer eurónyi összeg között kap évente. A gond az, hogy ebből nem látnak semmit azok, akik megdolgoznak a Csemadok létéért. Ennek a pénznek a döntő részét alapszervezeti munkára kell fordítani. Ha végre az alapszervezetek működését tesszük első helyre, akkor szervezetünk még több évtizeden keresztül szolgálja majd a magyar nemzetrészt idehaza. Úgy hiszem, ebben az esetben olyan társadalmi és közéleti körökként fogunk működni, ahol az anyanyelv, hagyományőrzés és a kultúra ápolása mindig elsődleges lesz. Helytelen irány, ha egyesek munkahelyként, saját boldogulásuk megalapozójaként kezelik a Csemadokot. Ha nem az alapszervezeteket erősítjük, akkor azt kockáztatjuk, hogy a dolgos emberek otthagynak minket.

• Önön kívül eddig Kiss Beátát jelölték országos elnöknek. Mit gondol ellenfeléről?

– A dunaszerdahelyi járási konferencián is elmondtam, nem vagyok hajlandó háborúzni és belemenni abba a gusztustalan bozótharcba, amibe belekezdtek egyesek. A békés korszakváltás híve vagyok. Tény, hogy az én országos elnöknek való jelölésemet mindenütt alapszervezetek kezdeményezték, a másik jelöltet pedig az országos elnökség tagjai és a járási elnökségek, a régi garnitúra támogatják.

• Mikor derül ki, ki lesz az új elnök?

– Jelenleg a Csemadok járási konferenciái zajlanak, ahol járási és országos szintekre jelölhetnek tisztviselőket a küldöttek. Az országos tisztújító kongresszusra szeptember 20-án kerül sor.       

Petheő Attila
1976-ban született Komáromban, alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Később történelem szakos tanári és bölcsész diplomát  szerzett, majd PhD (doktori) fokozatot teológia, egyháztörténet tudományágban. Jelenleg főiskolai docensként is oktat a Szegedi Tudományegyetemen. Örsújfalun él, két fiúgyermeke van.

cs

Kapcsolódó cikkeink:
A 75 éves Csemadokot ünnepelték
Csemadok életműdíjat kapott Stubendek László
A magyarságom és a magyar nótákat kaptam örökül