Egykori iskolájában, a komáromi Selye János Gimnáziumban tartott előadást dr. Maurovich-Horvat Pál. Dunamocsi orvoscsaládból indult, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a budapesti Semmelweis Egyetem kardiológus-professzora, az egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója. Mesélt arról, hogy a koszorúér-plakkokkal kapcsolatos felfedezése óriási előrelépést jelent a szívinfarktus előrejelzésében.

Maurovich-Horvat Pál a magyar gimnázium aulájában Szív-CT képalkotás és a jövő radiológusa címmel tartott nyilvános előadást az orvosi pálya iránt érdeklődő harmad- és negyedéves diákoknak, valamint a téma iránt érdeklődőknek. Az esemény a Magyarországi Harvard Klub szervezésében, a Back to Your School – Vissza az iskoládba program keretében valósult meg.

„Sokrétű diák volt – mutatta be a jelenlévőknek a meghívott vendéget Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója –, aki nemcsak az értelmi, hanem az érzelmi képességeinek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fordított. Egyebek közt gitározott és a Gimisz Diákszínpad által bemutatott Hair című musical egyik főszereplője volt. Selye János nevének felvételekor, miután Ipóth Barnabás akkori iskolaigazgató pályázatot hirdetett az új gimnáziumi címer megtervezésére, Maurovich-Horvat Pál tervezte a nyertes pályaművet. Bár azóta a címeren kisebb változtatások történtek, az alapötlet és a forma továbbra is az ő keze munkáját dicséri. Az ő példája is jól mutatja, hogy ha valaki hajlandó keményen dolgozni, akkor a határ a csillagos ég, hiszen a professzor úr jelenleg a tudományágnak világszinten a tíz legjelentősebb szakembere között van.”

Maurovich-Horvat Pál előadásának elején leszögezte: nem a jegyek számítanak igazán, hanem a céltudatosság és a kitartás, és ha valaki ezt nem téveszti szem elől, akkor mindig lesz eredménye. Ezt ő maga is megtapasztalta, amikor négy évvel a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen summa cum laude minősítéssel megszerzett diplomája átvétele után Merkely Béla – aki még tanáraként (ma már rektor) felfigyelt a kardiológia iránt érdeklődő, évfolyamelső hallgatóra – szakmai fejlődési lehetőséget kínált neki a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Később, kardiológusként innen jutott ki kutatói ösztöndíjjal a bostoni Massachusetts General Hospitalba, amely a kórházak világranglistáján a harmadik helyen szerepel. „Itt tanultam meg, hogy a korlát valójában te magad vagy – ezt azóta a munkatársaimnak is gyakran ismételgetem.”

A nagy felfedezés

„Éjfél és reggel hat óra között volt lehetőségünk használni a CT-berendezést, így a kutatásokat ekkor végeztük. Miután már több száz képet megnéztem, az egyik éjszaka rájöttem, hogy van bennük egy közös: mindegyik koszorúérben speciális mintázatú plakkok találhatók. (A plakk az ér falán lévő felrakódás, amely az erek szűkületét okozza – a szerk. megj.) Annyira megörültem ennek, hogy azonnal írtam a témavezetőmnek, hogy találtunk egy új radiológiai képletet. Mire ő két hétig nem válaszolt. Nagyon csalódott voltam, de kiderült, hogy szabadságon volt. Miután azonban elolvasta nagyon lelkes lett. Az ’asztalkendőgyűrű jel’ nagy valószínűséggel jelzi a szívinfarktust – ennek felfedezését egy rangos tudományos lapban publikáltuk.” A cikk nagy szakmai visszhangot váltott ki.

Eredményes kutatásainak köszönhetően bejutott a Harvard Egyetemre, ahol népegészségügyből szerzett másoddiplomát. Maurovich-Horvat Pál a kutatói ösztöndíjprogramnak köszönheti pályája felívelését, de egy még ennél is fontosabb dolgot: későbbi feleségét. Az akkor szintén ösztöndíjas Jermendy Ágnessel, aki kutató-gyermekorvos lett, a bosztoni tél és a közös, intenzív munka során mélyült el kapcsolatuk, amelyből mára három gyermekük született. A kutatóorvos elmondta, számára az igazi kikapcsolódást az jelenti, ha biciklitúrára indulhat családjával.

Megelőzhető lenne az előre látható szívhalál

A szívinfarktusnak legtöbbször nincs előre látható jele, és az esetek 50 százalékában magas koleszterinszint sem mutatható ki – váratlanul csap le. Éppen ezért nagy jelentőségű minden olyan előrelépés, amelynek segítségével a rizikófaktorokat, illetve a várható infarktust pontosabban meg tudják határozni. A koszorúér-plakkok, amelyek az érben befelé terjeszkednek, mindaddig nem okoznak tüneteket, amíg fel nem robbannak, és a hirtelen kialakult trombózis el nem zárja a koszorúeret – ezért a plakkok beazonosítása elengedhetetlen az infarktus előrejelzéséhez.

Maurovich-Horvat Pál felfedezésének hatalmas jelentősége abban rejlik, hogy a kutatásai során azonosította az asztalkendőgyűrű jeleket a CT-felvételeken. „A fejlett országokban az egyik vezető halálozási okként számon tartott koszorúér-betegség diagnosztizálását a szív-komputertomográfia nagyban megkönnyíti, ugyanis a CT-vizsgálat a koszorúér lumenszűkületén túlmenően is nyújt információt. Olyan koszorúér-plakkokat is képes ábrázolni és jellemezni, amelyek nem okoznak koszorúér-elzáródást. Így a stabil mellkasi fájdalomban szenvedő és a koszorúér-betegség közepes kockázatával rendelkező betegeket sokkal biztonságosabban lehet kivizsgálni, mint a standard koszorúér-angiográfiával, vagyis szívkatéterezéssel.” Ráadásul a szívkatéteres vizsgálat során – bár nagy pontossággal diagnosztizálhatók a koszorúerek szűkületei – a szűkületet még nem okozó felrakódások, úgynevezett koszorúér-plakkok nem mutathatók ki.

A halálozási statisztikákat vezető szív- és érrendszeri megbetegedések nagy része prevencióval elkerülhető lenne. „A világ afelé halad, hogy egy bizonyos kor, férfiaknál az 50. év, nőknél az 55. év betöltése után szűrésként bevezessék a szív CT-t. De ettől még elég messze vagyunk, egyrészt mert kevés az erre alkalmas készülék, másrészt kevés az erre szakosodott kardiológus. A mi felelősségünk, hogy átadjuk ezt a tudást, és idővel mindenki számára elérhetővé váljon az ilyen jellegű kivizsgálás. Ha ezt sikerülne bevezetni, és mellé a magyar lakosság körében elterjedne az egészségtudatos életmód, akkor 80%-kal csökkenteni lehetne a ma évente harmincezerre tehető szív- és érrendszeri elhalálozások számát” – mutatott rá.

Világszintű kutatások Budapesten is

A továbbiakban beszélt arról is, hogy Merkely Bélára mentoraként tekint, az ő hívására tért haza külföldről. A Harvard Egyetemmel azonban jelenleg is zajlik a közös kutatómunka, a magas kockázatú koszorúér-plakkok jobb megismerésére. „Szereti is mondogatni, hogy 600 millió forintba került, hogy hazahozzon, ugyanis ennyiért vásárolta az intézet azt a Közép-Európában egyedülálló fotonszámlálót, 256-szeletes szív CT-t, amely a legújabb generációt képviseli. Így a Bostonban megkezdett kutatásaimat Magyarországon folytatni tudtam, és a szív CT program ezen a klinikán pár év alatt a régió legnagyobb ilyen programjává vált. Fő kutatási területem ugyan a kardiológia, de közben radiológus szakvizsgát is tettem, így Merkely Béla felkért a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának vezetésére. Nagyon büszke vagyok arra, hogy majd’ százhúsz évvel a központi röntgenlaboratórium megalapítása után, melynek élére akkor a késmárki Alexander Bélát nevezték ki, ismét felvidéki származású vezető állhat” – hangsúlyozta a fiatal professzor.

Az AI jövője az orvostudományban

Elmesélte, hogy a Covid időszakában a különböző képalkotó eljárások alkalmazásával éjjel-nappal készítették a diagnózis felállításához szükséges felvételeket a súlyos betegekről. „Drámai volt a helyzet, tömött sorokban álltak a mentők a bejáratnál. Saját emberi teljesítőképességünk határait feszegettük, ezért jött jól, hogy ebben az időszakban robbant be a mesterséges intelligencia (AI), és mi a Los Angeles-i központtal dolgoztunk együtt. Az eredmények segítettek az orvosoknak a betegség prognózisának meglátásában: az AI kiszámolta például, hány százalék az esélye, hogy a beteg lélegeztetőgépre kerüljön. Ekkor a régióban elsőként vásárolt az intézmény egy fertőtlenítő robotot” – mondta, majd kifejtette, az együttműködés megkönnyítette az orvosok munkáját. Az AI-t – amelynek pontossága ma nagyjából 98%-os, úgy, mint az orvosoké – azóta is felhasználják a bonyolult összefüggések felismerésére.

Az AI és a technológiai innovációk korában a jövővel kapcsolatos pozitív és negatív forgatókönyvek egyaránt megjelennek. Az orvoslás, különösen a radiológia, dinamikus változásokon megy keresztül. Az AI várhatóan átveszi a rutin diagnosztikai feladatokat, ami alapvetően megváltoztatja a radiológusok szerepét, és a hangsúly a multidiszciplináris csapatmunkára, a kezelések befolyásolására helyeződik át. Azok az orvosok lesznek sikeresek, akik képesek napi munkájukba integrálni az AI-t. A radiológusok orvosi képalkotási konzultánsokká válnak, szorosan együttműködve más szakterületekkel a személyre szabott betegellátás érdekében. Orvosetikai szempontból azonban az AI által felállított diagnózisokért, vagy például traumatológiai eseteknél a betegek kezelésének sorrendjéért, minden esetben az orvos felel.

A hallgatóság nagy tapssal jutalmazta az előadást, ami után a diákok is feltehették kérdéseiket.

Janković Nóra