Nem véletlen, hogy április 24-én adták át Gútán a mindenkori gazdák tiszteletére állított emlékművet, hiszen Szent György napja a magyar néphagyományban a gazdák és állattartók jeles ünnepe – tavasszal ezen a napon hajtották ki először az állatokat a mezőre, nyári szálláshelyeikre.A Nagyboldogasszony Plébániatemplom parkjában elhelyezett életfát Vermes István Koppány készítette, akinek felmenői szintén gazdák voltak.

Az avatóünnepségen Sárközi János, ez esemény moderátora emlékeztetett arra, hogy Gútánéppen100 évvel ezelőtt, 1925-ben alakult meg a Mezőgazdák Hitel-, Áru- és Terményértékesítő Szövetkezete, azzal a céllal, hogy a lehető legelőnyösebb áron juttassa vetőmaghoz, felszereléshez, banki hitelhez a gazdákat, illetve úgy értékesítse az terményt, hogy a legnagyobb hasznot ne a kereskedő találja meg rajta. Halász Béla polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, a gazdák mindig erőt adtak a magyarságnak, amire máig lehet és kell is építeni. Az alkotón kívül köszönetet mondott Nagy Péter János atyának, gútai plébánosnak, hogy a templom mellett helyet adott az emlékműnek. Maga a helyválasztás is azt jelezi, hogy a hit és a gazdatársadalom a magyar nemzet két alappillérét jelentik.

Az eseményen felszólalt Rózsa Péter, aki a Balmazújváros melletti Virágoskúton Magyarország legnagyobb biogazdálkodását hozta létre. Az ezredforduló óta foglalkozik biogazdálkodással, és ma már 25 munkatársával 700 terméket állít elő. Rendkívül kritikusan szólt a manapság kapható, adalékanyagokkal, állagjavítókkal, ízfokozókkal mesterségesen felturbózott élelmiszerekről, 3D-nyomtatóval előállított „húsokról”. Arra biztatott mindenkit, hogy ha tehetik, helyi gazdáktól, állattartóktól vásároljanak egészséges élelmiszert.

Végül az alkotó, Vermes István Koppány szólt az egybegyűltekhez. „Az emlékmű ötletét Pál Istvánhelyi gazda vetette fel egy beszélgetésünk során, és miután a polgármester részéről is pozitív volt a fogadtatás, hosszasan gondolkodtam, mi lenne a legmegfelelőbb forma. Elolvastam a Gúta múltjáról fellelhető könyveket, ihletet merítettem ezekből, és egy életfa megfaragása mellett döntöttem. Ami akár Gúta régi térképe is lehetne, a Vág és a Kis-Duna folyókat jelképező ágakkal, amelyek a régi gútai erődöt fogták közre. Természetesen helyet kaptak rajta szakrális és kevésbé szakrális motívumok, a búzakalász, a csikó, a Nap és a Hold, a Szent Korona a címerrel, Boldogasszony anyánk, Árpád pajzs” – sorolta. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben – akár éppen Szent György napján – egy kis megemlékezésre összegyűlnek majd itt évről évre a gazdák.

Azünnepség végén, amelyen Gál Tamás, a Komáromi Jókai Színház igazgatója és Vermes Anna táncművész közreműködött, a Himnusz mellett a magyarság ősi néphimnuszát, a Boldogasszony Anyánk szakrális éneket is elénekelték a résztvevők.           

(vkm)