Gazdaság

Megalakult a Gazda Polgári Társulás

2013.7.15

Az Érsekújvári járásbeli Szímőn alakult meg a Gazda Polgári Társulás, mely egyfajta érdekképviseletet biztosít a szlovákiai magyar mezőgazdászok, szőlőtermesztők, borászok számára. Szakmai szemináriumok, konferenciák, továbbképzések szervezése mellett a társulás állást foglal, javaslatokat tesz a mezőgazdaságot, vidékfejlesztést, régiófejlesztést, vállalkozást és közgazdaságot érintő kérdésekben.
Szabó Balázs, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a határon átívelő együttműködés lehetőségeiről szólt. Hangsúlyozta, a nemzeti vidékfejlesztési program kárpát-medencei keretekre fogalmazódott meg, kiemelt figyelmet fordítva a Magyarország államhatárain túl élőkre is. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar kormányban figyelemmel kísérik a kezdeményezést, és bíznak abban, hogy gyümölcsöző együttműködés bontakozik majd ki. Az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Farkas Iván a Gazda Polgári Társulás létrehozásának jelentőségéről és céljairól szólt. Miklós László, korábbi környezetvédelmi miniszter, az MKP mezőgazdasági alelnöke a mezőgazdaság szakpolitikai kihívásait vázolta fel. Berényi József beszédében hangsúlyozta, a mezőgazdaságnak közösségi szempontokat nézve is óriási jelentősége van, kiemelve a települések megtartó erejét. „Feladatunk, hogy újra emeljük a mezőgazdaság színvonalát, megbecsülését, és ehhez ki kell használnunk az adott lehetőségeket“.
Az alakuló ülésen megválasztották a társulás elnökét Varga Péter kertészmérnök személyében, aki a karvai Szakközépiskola igazgatója is. Elnöki megbízatása négy évre szól. Az elnökségnek öt tagja van, melybe Varga Péter elnök mellett Csákváry Viktor muzslai szőlész-borászt, Sámson Ferenc izsai mezőgazdászt, Katona Gyula fülekpüspöki mezőgazdász szakembert és Pleva László alsószeli állatorvost választották.
A társulás székhelye Karva, belügyminisztériumi bejegyzése már megtörtént. Az alakuló ülésen 33-an lettek a Gazda Polgári Társulás tagjai, akik a vezetőség megválasztása mellett elfogadták a társulás alapszabályát is. (miriák)
Képarchívum

A lakosság egyötöde ellen folyik végrehajtás

2013.4.15

Átlagban minden ötödik lakos ellen folytat eljárást a végrehajtó Szlovákiában, és a végrehajtások száma évről évre nő – közölte statisztikai adatokra hivatkozva a pozsonyi Pravda napilap.
Nyolc év óta folyamatosan nő Szlovákiában a végrehajtók által a hitelesekkel szemben kezdeményezett végrehajtási eljárások száma. Míg 2005-ben közel 211 ezer ilyen eljárás megkezdésére vonatkozó indítványt jegyeztek, jelenleg a be nem fejezett végrehajtói eljárások száma már elérte az egymilliót. A tavalyi év során a Szociális Biztosító több mint negyedmillió ilyen keresetet indított, és a három egészségbiztosító által indítványozott keresetek száma is túllépte a 120 ezret.
A végrehajtási eljárások számának növekedése a nem banki pénzintézetek által nyújtott fogyasztói hitelek mind nagyobb térnyerésével is összefügg. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) adatai szerint a lakosságnak a nem banki pénzintézetekkel szembeni tartozása csak az elmúlt év során 66 millió euróval nőtt. A nem banki pénzintézetek által nyújtott kölcsönök főként a kisebb összegű fogyasztói hitelek felvétele iránt érdeklődő ügyfelek körében népszerűek.
Mivel az elmúlt időszakban egyre nőtt az olyan esetek száma, amikor a hitelesnek a tartozást jócskán meghaladó értékű ingatlana került végrehajtás alá, esetenként csupán néhányszáz eurós tartozás behajtása miatt, az igazságügyi tárca az év elejétől több módosítást foganatosított a végrehajtási törvényben. Ezek egyike a bajba jutott hiteles számára lehetővé teszi, hogy a bíróságon óvással éljen a végrehajtással szemben, amennyiben az annak alapját képező adósság aránytalanul alacsonyabb értéket képvisel, mint a végrehajtás tárgya.
A módosítás azonban nem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel kiderült, hogy a nem banki pénzintézetek egy része így már inkább a döntőbíróságokhoz folyamodik, mivel azok csak a hitelszerződések feltételeinek formai teljesítését veszik alapul a döntésnél, amely fellebbezés híján 30 napon belül jogerőssé válik. Az ilyen ügyekben az év eleje óta jelentősen megnőtt a bíróságokhoz benyújtott fellebbezések száma. A kialakult helyzetre azonban a nem banki pénzintézetek is reagáltak, olyan tömeges beadvánnyal fordulva a bíróságokhoz, amelyben vállalkozói jogaik megsértését panaszolják.
mti

Növelnék az oktatás finanszírozását

2013.4.15

A GDP 6 százalékát kitevő összegre növelné 2020-ig az oktatásügy finanszírozására szánt összeget a szlovák oktatásügyi minisztérium – derült ki a szaktárcának az oktatásügy helyzetét elemző jelentéséből, amelyet múlt szerdán hagyott jóvá a szlovák kormány.

A szaktárca középtávú célkitűzéseit vázoló jelentés a pedagógusok béremelését is előirányozza, a tervek szerint a tanárok átlagbére 2020-ig el kell, hogy érje a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbérének 75 százalékát.
Szlovákiában az oktatásügybe áramló pénzek szintje az elmúlt években a bruttó nemzeti termék 3,5 és 4 százalékát kitevő összeg körül mozgott. Ezzel Szlovákia mélyen alatta marad annak az aránynak, amelyet az OECD tagállamokban átlagosan az oktatásügy finanszírozására költenek. Amennyiben a szlovák szaktárca célkitűzései megvalósulnak, Szlovákia 2020-ra teljesítené az oktatásügy finanszírozási szintjének az OECD országokban kimutatott átlagát és egyúttal azt a szintet is, amelynek elérése a pedagógusok egyik fő követelése volt a tavaly ősszel kirobbant tanársztrájkuk során.
Az oktatási minisztérium terveinek megvalósulása egyelőre kérdéses, mivel a finanszírozási célok támogatását az oktatásügyben megvalósítandó átfogó szerkezeti reform kidolgozásához és megvalósításához köti a pénzügyi tárca.
A minisztériumi jelentés ugyanakkor több reform megvalósítását is előirányozza. A reform sarkalati pontja az iskolahálózat optimalizálása, és az oktatásügyi intézmények hatékonyságának növelése. Ez utóbbit az egy osztályra eső diáklétszám növelésével illetve a kevesebb, de jobban megfizetett pedagógussal, e két tényező együtthatásával akarja megvalósítani a szaktárca.
A minisztérium jelentésében stratégiai elképzelésként szerepel a tankönyvpiac liberalizálása, valamint az is, hogy az alapiskolák felső tagozatain és a középiskolákban a humán tárgyak térvesztése mellett kulcstantárggyá váljon a matematika. mti

A forgalmazott élelmiszerek fele rossz, negyede selejt

2013.3.18

Az élelmiszerek ellenőrzése a helyzet romlására világított rá, ezért amennyiben áprilisban sem javul a helyzet, a minisztérium a vétkes üzletek megbüntetését és bezáratását ígéri.
Az élelmiszerbiztonsági helyzet ismét negatív tendenciát mutat, és olyan állapotok fordulnak elő a legutóbbi ellenőrzések alapján, amelyek nincsenek összhangban a törvényekkel. Erről Ľubomír Jahnátek mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter számolt be sajtótájákoztatóján.
„Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a január és február folyamán végrehajtott ellenőrzéseink során az áru rossz kezelésének és rossz szállításának tendenciáját tapasztaltuk. A helyzet 2012 nyarát idézi“ – számolt be Jahnátek a vizsgálatok eredményéről.
Az inspektorok az év első két hónapja alatt összesen 5970 ellenőrzést hajtottak végre, ebből 194-et az ellenőrzött üzemek munkaidején kívül. A legrosszabb ereményt a kis- és közepes méretű boltok produkálták, valamint a hipermarketek munkaidőn kívül, hangzott el a sajtótájékoztatón.
A kiskereskedésekben az élelmiszerek 43,59 százaléka volt rossz minőségű, a közepeseknél 47,44 volt a rossz termékek aránya, a szuper- és hipermarketekben pedig az áru közel kétharmada, 65,22 százaléka volt kifogásolható minőségű.
A legrosszabb eredményt a CBA hálózata produkálta, az áru 29,05 százaléka bizonyult selejtnek, a Tesco 27,78, a Billa pedig 26,51 százaléknyi selejtet produkált.
„Az ellenőrök például rágcsálók által megrágott csirkehúst is találtak a pultokon, összesen 90 kilónyi ilyen módon megkárosított húst találtak“ – számolt be Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeri Hivatalának vezetője. Az ilyen jellegű szabályszegésért áprilistól akár 5 millió eurós büntetéssel is sújthatják a kereskedőt, és a boltot is bezárhatják.
Az ellenőrök az élelmiszerszállítókat is ellenőzrizték, hét országos akció keretében 294 járőr bevetésével összesen 1002 küldeményt vizsgáltak át. 191 esetben találtak hiányosságot, 81 küldeményt összesen 25 tonna terjedelemben pedig visszafordítottak. 9 esetben kezdeményeztek hivatalos eljárást, 67 esetben szabtak ki pénzbüntetést.
A legtöbb hiányosságot a lengyelországi szállítók esetében fedezték fel (32,55 %), a második helyen a magyarok végeztek, 29,91 százalékkal. Szlovákia a harmadik 9,84 százalékkal. A tájékoztatás szerint a legtöbb esetben a nem megfelelő higiéniai körülmények okozták a problémát, az esetek 40,31 százalékában. Az áru 17,08 százalékánál pedig a megfelelő megjelőlés hiánya volt a kifogás tárgya.

Egyre népszerűbb az autómegosztás Németországban

2013.2.27

Egyre népszerűbb Németországban a nagyvárosi közösségi kerékpárkölcsönző rendszerekhez hasonlóan működő autómegosztás (carsharing), a szolgáltatások használóinak száma tavaly csaknem megduplázódott.

A regisztrált felhasználók száma 2012-ben 453 ezer volt, ami 200 ezres növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az autóflotta is jelentősen nőtt, a cégek összesen 11 250 kocsit üzemeltetnek – írták német lapok szerdán az autómegosztó vállalkozások szövetségének statisztikáját ismertetve.
Az önkiszolgáló rendszer lényege, hogy a gépkocsik nem egy autókölcsönzőben, hanem a város számos pontján rendelkezésre állnak és nem slusszkulccsal, hanem tagsági kártyával működnek, használatukért pedig percalapú díjat szednek, amelyben az üzemanyagtól a biztosításig minden költség benne van. A felhasználó beszáll és elintézi mindazt, amihez kell a kocsi, majd amikor már nincsen szükség rá, otthagyja a kijelölt parkolóhelyeken.
A rugalmasabb, úgynevezett szabadon lebegő (free floating) hálózatokban nincsenek kijelölt parkolók, hanem bárhol ott lehet hagyni az autót, ahol a közlekedési szabályok szerint szabad parkolni. Ez a szolgáltatástípus fejlődik a leggyorsabban, a felhasználók száma tavaly csaknem 400 százalékkal nőtt, 38 ezerről 183 ezerre emelkedett.
A szolgáltatás elsősorban fiatalok körében népszerű, az üzemeltetők pedig jellemzően autógyártó társaságok és hagyományos autókölcsönző cégek közös vállalkozásai. Az üzleti modell piackutatási eredményekre épül, amelyek szerint változik az autózásra vonatkozó fogyasztói hozzáállás. A vizsgálatok szerint az autó egyre kevésbé számít státusszimbólumnak, de az autóhasználati lehetőség biztosítása fontos. Különösen a fiatalok körében csökken a saját kocsi jelentősége, a következő években így egyre többen lesznek, akik vásárlás helyett inkább csak bérelnének autót. Az előrejelzések alapján az évtized közepén elérheti az egymilliót az autómegosztó rendszerek felhasználóinak száma.
A szolgáltatásokat egyelőre legkevesebb félmillió lakosú városokban üzemeltetik, az autók pedig általában városi kisautók. A legtöbb hálózat – összesen hat – Berlinben működik. A környezettudatos fogyasztói magatartás erősödésére reagálva a német fővárosban tavaly egy olyan autómegosztó szolgáltatás is indult, amely kizárólag elektromos meghajtású kocsikat kínál.

Új modell sorozatgyártását kezdte meg a Kia Motors Szlovákiában

2013.2.15

Pénteken megkezdte új modellje, a háromajtós Kia pro_cee’d sorozatgyártását zsolnai üzemében a Kia Motors Slovakia autógyár – közölte a vállalat sajtóosztálya az MTI-vel pénteken. Az alsó középkategóriás modell előző verziójából 2007-től 76 ezer darabot gyártott Kia Motors zsolnai üzeme, és az eddigi eredmények alapján arra számítanak, hogy 2013-ban az új modell is hozzájárul a gyártásban kulcsszerepet játszó Cee’d modellek számának stabil szinten tartásához. ” Bízunk benne, hogy ez a modell is segít teljesíteni az idei gyártási terveket, a 290 ezer gépkocsi elkészítését” – mondta Eek-Hee Lee, a Kia Motors Slovakia elnöke a sorozatgyártás megindítását követően. A háromajtós Kia pro_cee’d-et, a Kia cee’d Sportswagon tavaly augusztusban gyártani kezdett második generációjához hasonlóan, két benzines és két dízel motorral fogja gyártani a cég. A Kia Motors Slovakia autógyár tavaly rekordévet zárt, gyártósorairól 2012-ben 292 ezer gépkocsi gördült le, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az üzemben 464 ezer gépkocsimotort gyártottak. Terveik szerint 2013-ban 290 ezer gépkocsi és 490 ezer gépkocsi motor készül a márka szlovákiai gyártóüzemeiben.
A Kia Motors Slovakia a Kia Motors Corporation első európai üzeme, és Szlovákia második legnagyobb gyártókapacitással rendelkező autógyára. A vállalat jelenleg 3900 alkalmazottat foglalkoztat, ezzel az egyik legnagyobb munkáltató Szlovákiában. Az itt készült gépkocsik legnagyobb felvevőpiaca Oroszország, itt adják el az autók több mint 20 százalékát.

Mobilszolgáltató lesz a Szlovák Posta?

2013.1.28

Nem kizárt, hogy a mobilszolgáltatók piacára lép a Szlovák Posta. A hölgyek az ablak mögött nemsokára feltöltőkártyát, vagy kedvezményes előfizetést is kínálhatnak nekünk a postai szolgáltatások mellett.
A mobilszolgáltatások ötlete az állami vállalat smeres vezetésének fejéből pattant ki. A Szlovák Postának nem lesz saját hálózata, csak virtuális szolgáltatóként lépne a piacra, hasonlóan az O2-val együttműködő TescoMobile-hoz, vagy a FunFónhoz, mely az Orange hálózatát használja.
A Szlovák Posta emellett másfajta szolgáltatásokat is szeretne nyújtani, a Postabankkal együttműködve néhány pénzügyi produktumot is bemutatnak az idén. Emellett a postahivatalokban valószínűleg nyílik egy olyan ablak is, melynél az ügyfelek az állammal kapcsolatos ügyeiket intézhetik: különböző kivonatokat, igazolásokat és hasonló dokumentumokat szerezhetnek itt be.

Tilos lesz dohányozni a plázákban

2013.1.28

Tovább szigorodna a dohányzást szabályozó törvény Szlovákiában. A javaslat szerint a jövőben nem lehet dohányozni a bevásárlóközpontokban, és a bennük található kávézókban és éttermekben sem.
Bár az egészségügyi minisztérium javaslata szerint teljesen betiltanák a dohányzást a plázákban, lehetséges lesz dohányzóhelyiségek létrehozása, ahol nem folyik szolgáltatás vagy árusítás. A plázákon kívül tilos lesz a dohányzás az egészségügyi intézményekben, a sportlétesítményekben és cukrászdákban.
A dohánytermékeken pedig a jövőben az európai irányelveknek megfelelő figyelmeztető szövegek jelennek meg a javaslat szerint. A tilalom megszegéséért kiszabható büntetések is jelentősen emelkednek, a jelenlegi minimális 331 eurós büntetés 500-ra emelkedik, a maximum pedig közel ötszörösére, 3319-ről 15 ezerre. Amennyiben jóváhagyja a parlament, július 1-jén lép életbe a törvény.

Száztízmilliós fejlesztés az esztergomi Neuzer Kft. kerékpárgyárában

2013.1.25

Tatabánya, 2013. január 25., péntek (MTI) – Az esztergomi Neuzer Kft., az ország legnagyobb, magyar tulajdonú, független kerékpárgyára 110 millió forintból korszerűsítette üzemét, a cég a beruházásokhoz közel 40 millió forint támogatást kapott az Európai Uniótól és a magyar államtól – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel. Neuzer András, a cég fő tulajdonosának tájékoztatása szerint a fejlesztés során bővítették a festőüzem kapacitását, a végszereldében új szerelősort állítottak üzembe, ennek révén a kapacitás több mint egyharmaddal nőtt. A vállalat a késztermék minőségének ellenőrzésre dinamikus terhelésvizsgáló berendezéseket vásárolt, ezekkel élethűen elő lehet idézni a kerékpáralkatrészekre és vázakra ható igénybevételt. A mérési eredmények feldolgozása segíti a minőség rendszeres ellenőrzését, illetve fejlesztésekkel javítható a kerékpárok minősége. A Neuzer Kft. ezen túl speciális szállítópályák és -eszközök kifejlesztésével korszerűsítette a gyáron belüli anyagmozgatási és tárolási folyamatokat, többek között a különböző szintek között három teherlift beépítésével egészült ki a belső logisztikai rendszer. Az 1996-ban alapított Neuzer Kft. tavaly márciusban adta át új üzemépületét az Esztergomi Ipari Parkban. A társság teljes kapacitáson működve 130 főnek ad munkát és évente 140 ezer kerékpár legyártására képes. A cégcsoport Magyarországon több mint 170 főt foglalkoztat, forgalma 2012-ben elérte a 4 milliárd forintot. Kizárólag saját fejlesztésű és tervezésű kerékpárokat készítenek, termékeiket saját hálózatukban értékesítik. A cégcsoport tagja a Marosvásárhelyen működő Neuzer Románia, ahol összeszerelő üzem és nagykereskedelmi raktár működik. A romániai vállalat évente 9500 kerékpárt értékesít.

Az EU-tagállamok államadóssága (2012. III. negyedév)

Visszaesett a gépkocsivásárlás

2013.1.21

Szlovákiában mintegy negyedével csökkent az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik száma 2012 decemberében az egy évvel korábbihoz képest, két hónappal a gépkocsik regisztrációs adójának emelése után – közölte a SITA szlovák hírügynökség.
1999 óta nem volt olyan decemberi hónap, amelyben ilyen kevés új gépkocsi került volna forgalomba Szlovákiában, az előző év hasonló időszakához képest 23 százalékos volt a visszaesés.
Tavaly összesen 69 268 új gépkocsit regisztráltak Szlovákiában, ami azt jelenti, hogy 2012-ben másfél százalékkal nőtt az újonnan forgalomba helyezett autók száma. Visszaesést csak az utolsó negyedévben lehetett kimutatni, ekkor 15 és fél százalékkal csökkent az eladott új gépkocsik száma az előző negyedévhez képest.
A visszaesés általános vélemény szerint a regisztrációs adó októberi emelésével függ össze. Az egységes összegű regisztrációs adó októberben szűnt meg: a korábban egységesen 33 eurós illeték csak a 80 kilowattnál kisebb teljesítményű gépjárművek esetében maradt meg, a többi gépkocsi esetében a teljesítmény függvényében 150 eurótól 3000 euróig terjed. Szlovákiában jelenleg csak az elektromos és hibrid autók után nem kell regisztrációs adót fizetni. mti

Javultak a szlovák államadósság finanszírozásának feltételei

2013.1.11

Jelentősen javultak a szlovák államadósság finanszírozásának feltételei a nemzetközi pénzpiacokon az elmúlt évben – állapítja meg a Poštová Banka elemzése.

A szlovák állampapírok hozama az elmúlt évben közel egyharmadára csökkent. Míg 2012 januárjában az 5 éves futamidejű állampapírok átlagosan 4,7 százalékos hozam mellett találtak vevőre, már szeptemberben ugyanilyen futamidejű kötvényeket 1,8 százalékos kamatra adott el az állam.
Eva Sadovská, a Poštová Banka elemzője szerint az állam hitelfinanszírozási feltételeit a múlt év elején főként a befektetők – a hosszabb lejáratú állampapírok iránti – viszonylagos bizalmatlanságából adódó gyenge érdeklődése befolyásolta. Az év második felére azonban – a Görögországnak nyújtott segítségnek valamint az Európai Központi Bank azon többszöri közlésének köszönhetően, miszerint mindent megtesz az euró megtartásáért – a pénzpiaci helyzet stabilizálódott, és némileg javult a befektetői hangulat.
A piaci hangulat javulása, a viszonylag jó makrogazdasági adatok, valamint a befektetők hozamelvárásainak alakulásából Szlovákia is profitált, és így előnyös körülmények mellett tudta refinanszírozni hiteleit, sőt még ez évre előtartalékokat is felhalmozhatott – fejtette ki a pénzintézet elemzője.
A pénzpiacokon uralkodó hangulat adta lehetőségekkel az érintett időszakban Szlovákia Adósság- és Likviditáskezelő Ügynöksége (ARDAL) is élt, és így 2012-ben a külföldi pénzpiacokon amerikai dollárban és svájci frankban denominált államkötvényeket értékesített.
A Poštová Banka szakértője szerint a befektetők érdeklődését tükrözi az is, hogy az év végére a három évvel azelőtti háromszorosára nőtt a külföldi befektetők portfóliójában lévő szlovák államkötvényeknek aránya. A nemzetközi és hazai piacokon kibocsátott szlovák állampapírok összességének mintegy 40 százaléka van külföldi kézben.

-mti-

A V4-ek közül Szlovákiában nőttek a legkevésbé a bérek tavaly

2013.1.11

Bár Szlovákia produkálta tavaly a harmadik legmagasabb gazdasági növekedést az Európai Unió (EU) tagországai közül, mégis itt volt tapasztalható az egyik leglassúbb bérnövekedés – számolt be a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap szerdán.

Az EU 27 tagországát tekintve 2012 első háromnegyed évében az átlagbérek növekedését jelző listán Szlovákia hátulról az ötödik helyet foglalta el, és így a leggyengébb bérnövekedést mutatta ki a V4-ek csoportjában és az unió volt szocialista tagországai között egyaránt. A gazdasági lap által megszólaltatott gazdasági elemzők szerint a bérnövekedés Szlovákiában tapasztalt gyenge szintje azzal magyarázható, hogy már hosszabb ideje szinte csak az autóipar a húzóágazat az országban, a gazdaság többi szegmense viszonylag gyengén teljesít. A közölt adatokból kiderül, hogy a tavalyi év vizsgált időszakában Szlovákiában 4 százalékos infláció mellett 1,43 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér, amely így 784 euróra rúgott.
Magyarországon az átlagbér 734 eurót tett ki, és a növekedés – 5,3 százalékos átlagos infláció mellett – 5,63 százalékos volt. Ez az EU 27-ek listáján az átlagbér emelkedése tekintetében a negyedik helyet biztosította Magyarországnak, amely így a visegrádi négyek országai közül a legjobban szerepelt. A V4-es lista második helyét Lengyelország (3,53 százalékos növekedés), a harmadikat pedig Csehország tartja közel két és fél százalékos bérnövekedéssel.
Az EU 27 tagországa közül leginkább Bulgáriában (7,53 százalék) nőtt az átlagbér, a legrosszabb pedig Görögországban volt a helyzet, ahol több mint 6 százalékkal csökkent az átlagbér összege. Az Európai Unióban átlagosan 2,23 százalékkal nőttek az átlagbérek, az infláció átlagos szintje pedig 2,8 százalék volt.
Az adatok összesítéséből kiderül, hogy Szlovákiában az átlagbér tavaly lassabban nőtt, mint az EU átlag, és az inflációs hatást is figyelembe véve csökkent az átlag reálbér. Hasonló volt a trend Lengyelországban és Csehországban, illetve átlagosan az egész unióban is. A visegrádi országok közül az átlagbér növekedésének mértéke egyedül Magyarországon haladta meg az infláció szintjét.

-mti-

Újra két műszakban termel a Suzuki

2013.1.11

Visszaállt a kétműszakos munkarendre szerdától a 3100 főt foglalkoztató a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyára – mondta a vállalat kommunikációs vezetője.

Ruska Viktória hozzátette, az egyműszakos munkarend csak novemberben és decemberben volt hatályban. A vállalat 2012-ben 155.000 autót készített, 2013-ban pedig az év második felében egy új, középkategóriás modellt vezetnek be és összesen 180 ezer autó gyártását tervezik.
Hisashi Takeuchi, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója a kormánnyal tavaly novemberben kötött stratégiai megállapodás aláírásán elmondta, az új modell tervezését már megkezdték, a beruházás értéke 200 millió euró.
A megállapodás keretében megépítik az Esztergom és az M1-es autópálya közötti csatlakozást biztosító útszakaszt, növelik a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd kapacitását annak érdekében, hogy a Suzuki teherszállítmányai is áthaladhassanak rajta, valamint bővítik a cég magyar beszállítóinak jelenleg 30 százalékos arányát.
A Magyar Suzuki Zrt. 2011-ben 1,581 milliárd euró nettó árbevételt ért el, ami közel három százalékkal több a 2010. évinél. A vállalat tájékoztatása szerint 2011-ben 171 700 gépjárművet gyártottak, ami 1 százalékos növekedés a korábbi évhez képest.
A Magyar Suzuki 2011-ben 168 555 saját gyártású gépjárművet értékesített külföldön, ebből 61 123 volt Swift, 61 864 SX4 (illetve Fiat Sedici), 45 568 pedig Splash (illetve Opel Agila). Magyarországon az importált modellekkel együtt 2011-ben összesen 1598 új Suzukit regisztráltak, az értékesített modellek között 665 Swift, 486 SX4 és 343 Splash volt.
A Suzuki Motor Corporation egyedüli termelő leányvállalataként a kontinensen, a Magyar Suzuki látja el a teljes európai piacot az Esztergomban gyártott gépjárművekkel. Exporttevékenysége során a vállalat nem csupán az európai piacot látja el gépjárművekkel, de szállít Japánba, Oroszországba, Ukrajnába és néhány közel-keleti és észak-afrikai országba is.
A társaság összes beruházása az 1991-es alapítás óta elérte az 1,3 milliárd eurót. A 3100 Suzuki-dolgozó mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt a Magyar Suzuki több tízezer ember számára nyújt megélhetést.-

-mti-

Drágultak a postai szolgáltatások

2012.1.7

Átlagosan 13,67 százalékkal emelkedtek a Szlovák Posta szolgáltatásainak árai január elsejétől. Drágább lett a levél- és csomagküldés. A posta arra hivatkozik, hogy utoljára 2009-ben emelték az árakat.

„Az árak aktualizálását azok a tényezők tették szükségessé, melyek a kiadásokhoz is hozzájárulnak. Emelkednek az üzemanyag- és energiaárak, a szolgáltatások árai. A tarifák megváltoztatása nem azt a célt szolgálja, hogy a posta legyen nyereséges, csak a veszteségek részleges mérséklésére az univerzális szolgáltatásokat tekintve” – jelentette ki a Posta kommunikációs részlegének vezetője, Bela Lisáková.
Az első osztályú, ötven grammnál könnyebb levelek feladása 60 helyett 65 centbe kerül majd, a másodosztályú küldeményeket 40 helyett 45 centért lehet továbbítani. Az ajánlott levelek 1,30 illetve 1,10 euróba kerülnek, a biztosított első osztályú levelekért 1,65 eurót, a másodosztályúakért pedig 1,45 eurót kell fizetni. A biztosított, 2 kilónál könnyebb csomagok ára 3,50 és 2,80 euró lesz.
A posta arra számít, hogy az áremelkedés kapcsán mintegy 20,533 euróval nőnek a bevételek, a vállalkozókra, egyéni vállalkozókra és szervezetekre irányuló terhek pedig legfeljebb évi 23,65 euróval lesznek magasabbak, havi lebontásban ez 1,97 eurót jelent.

Drágább lesz a sör is

A sör kedvelői idén kicsit többet fognak fizetni kedvenc italukért, a nagy szlovákiai gyártók ugyanis áremelést terveznek. Ettől azonban még valószínűleg nem szoknak át a borra. Sajtóértesülés szerint a Heineken, mely Ógyallán gyártja a sört, január 28-tól átlagosan 3,7 százalékkal emeli az árakat. 2012-ben ugyanis emelkedett a sörárpa ára, és nőttek az energiaárak, valamint a csomagolóanyagok árai is. A gyártó sörei ezért fél literenként 1-2 centtel lesznek drágábbak, a leginkább pedig a PET palackos, illetve a 0,33 literes sörök ára nő majd.
A Topvar is áremelést tervez, ám a sörgyár egyelőre nem árulta el, mennyivel.
A gyártók már felvették a kapcsolatot a nagy áruházláncokkal is, ám egyelőre még nem ismertek a megegyezés részletei, ugyanis a tárgyalások még nem zárultak le. Martina Kovacs, a Billa üzletlánc menedzsere azonban annyit elárult: a legkeresettebb sörök árai nőhetnek majd a legkisebb mértékben. Martin Gätner, a Kaufland szóvivője szerint az áremelés a kisebb szlovákiai gyártók viselkedésére is hatással lehet majd. A drágább sör nem fog változtatni a fogyasztói szokásokon, és nem várható, hogy a vásárlók sörről borra váltanának – vélik a borászok. Jaroslava Kančuchová Pátková, a Szőlészek és Borászok Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a fogyasztók szokásai inkább az életstílus megváltoztatásából adódhatnak. Hozzátette: a borászok kiadásai is nőnek, sokan már árat is emeltek, és elképzelhető, hogy mások is megteszik ezt a lépést. A borászszövetség vezetője szerint az emelés átlagosan legfeljebb 5 százalékos lesz. (b)

Törvényváltozások dióhéjban

2012.12.31

A vállalkozók már október elejétől megtapasztalhatták a Fico-kormány törvényváltozásait. Ezek az intézkedések 3 törvényt érintettek, mégpedig az ÁFA, a Kereskedelmi Törvénykönyvet, valamint a Büntetö Törvénykönyvet.

Az ÁFA törvény szigorítja az ún. kockázatos szubjektumok regisztrációját, amelyeknek már valamikor a múltban voltak adótartozásaik.
A Kereskedelmi Törvénykönyv változtatta az üzletrész átruházásának feltételeit. A többségi tulajdonos (akié az üzletrész 50%-a vagy több), üzletrészét csak az adóhivatal beleegyezésével ruházhatja át. Ebben az esetben a hivatal nem a cég adótartozásait vizsgálja, hanem a tulajdonost „világítja át“. Amennyiben az adóhivatal mindent rendben talál, vagyis a tulajdonosnak nincs tartozása a hivatal felé, 3 napon belül kiadja a szükséges igazolást, illeték nélkül. Többségi tulajdonú üzletrész osztásánál szintén szükséges az adóhivatal igazolása. Alaptőke emelés esetén nincs változás. Cégalapításkor szintén feltétel a fent említett igazolás felmutatása az alapítótagok (akár jogi, akár természetes személy) részéről.
A Büntető Törvénykönyv többek között új bűncselekményi fogalmakat vezet be, mint az adócsalás és az adóhatóság munkájának akadályozása.
Jövedelemadó – az egykulcsos 19 %-os jövedelemadó eltörölve. A jogi személyek (právnické osoby) jövedelemadója 23%-ra növekedett, míg a természetes személyek (fyzické osoby) jövedelemadója 2 sávos lett. Azok a természetes személyek, akik éves jövedelme nem haladja meg a létminimum 176,8-szorosát, továbbra is 19% adókulccsal számolhatnak, míg az átlag feletti szinten kereső természetes személyeket 25%-os adóval terhelte meg a kormány. Szigorodnak a házastársra leszámítható kedvezmény, valamint az adóbónusz (daňový bonus) feltételei.
A Munka Törvénykönyv (Zákonník práce) főbb változásai január elsejétől – a megbízásra (dohoda) dolgozók járulékfizetőkké válnak, így a foglalkoztatás e formája januártól a munkáltatók részére már nem lesz olyan vonzó. Az órabér kötelező legkisebb összege a minimálbér, vagyis 1,941 €. A megbízásra dolgozóknak bérpótlék jár majd a ledolgozott túrák, ill. az éjszakai munkavégzés után. Igazoltan hiányozhatnak, ha orvosi kivizsgálásra mennek, éppúgy mint a munkavállalók, akik munkaszerződésre dolgoznak. Figyelem, a megbízásra dolgozók továbbra sem jogosultak a rendes szabadságra!
Az elbocsátások megdrágítják a cégek költségvetését. Az az elbocsátott alkalmazott, aki a cégnél ledolgozott legalább 2 évet, ismét jogosult lesz a felmondási idő kitöltésére és a „lelépőre“, ennek nagysága a ledolgozott évek számától függő. Aki 2 évnél kevesebbet dolgozott le a munkáltatójánál, arra csak a felmondási idő lesz érvényes.
A határozott idejű munkaviszony időtartama 3 évről 2 évre rövidül, és ilyen munkaszerződést a munkáltató az alkalmazottjával csupán kétszer köthet egymás után. Januártól nem lehetséges a próbaidő meghosszabítása. Az éjjeli munkavégzés ideje 1 órával hosszabbodik, már nem este tíztől reggel öt, hanem hat óráig tart majd. A munkáltató továbbra is kiadhatja a ledolgozott túlórákat szabadnapba, de ha a munkavállaló ebbe nem egyezik bele, akkor a cég 4 hónapon belül köteles ezt átfizetni. A túlóra szabályozása 2013-ban nem változik, a ledolgozható maximum 150 óra/év, kivévelt csak az egészségügyben dolgozók képeznek.
Bevezetésre kerül az ún. Flexikonto – feladata elkerülni az elbocsátásokat abban az időszakban, amikor a cég megrendelései lecsökkennek.
A munkanélküliek továbbra is dolgozhatnak megbízásra, keresetük viszont nem haladhatja meg a létminimum 75%-át, vagyis 145,94 €-t.
Az ÁFA (DPH) törvény változásai – az új évben regisztrált cégek 1 évig kötelezően havi ÁFA fizetőkké válnak legalább 12 hónapra. Ha ez alatt az idő alatt forgalmuk elérte a 100 ezer €-t, továbbra is havi ÁFA fizetők lesznek. Amennyiben 12 havi forgalmuk nem érte el ezt a határt, átléphetnek negyedéves ÁFA fizetőkké, ezt azonban az adóhivatalnak írásban kell jelenteniük. A 2013 előtt regisztrált cégek forgalmát december végéhez szintén át kell számolni a fent említettek szerint.
Változnak a számlázás feltételei: engedélyezi az ún. egyszerűsített számla (zjednodušená faktúra) kiállítását (100 € alatti összegre), előírja a számlák kötelező tartalmi elemeit. Az elektronikus számla befogadására szükséges a vevő beleegyezése, aki viszont köteles ezt a számlát változatlan formájában 10 évig archiválni. Előírja a számlák kiállításának határidejét.
Készpénzfizetési korlátozás – Ivan Gašparovič köztársasági elnök december 12-én írta alá a készpénzforgalom korlátozásáról szóló törvényt, mint az adócsalás elleni küzdelem részét. Tilos a készpénzfizetés vállalkozók között 5 ezer € felett, természetes személyek (nem vállalkozó fizikai személyek) között pedig 15 ezer € felett. A korlátozás természetesen a külföldön és valutában történő készpénzfizetésre is vonatkozik. Kivételt a készpénzfizetési korlátozás alól a következő tranzakciók képeznek: postai szolgáltatás, pénzváltói tevékenység, pénzfeldolgozás, pénzszállítás, készpénzfizetés az adóhatóság és vámhatóság jogkörében, rendkívüli állapot és vészhelyzet esetén, pénzmegőrzés, bírósági eljárás és végrehajtások. A törvény megsértése esetén kiszabható büntetés nagysága elérheti a 10 ezer eurót, közigazgatási szabálysértés esetén pedig akár a 150 ezer €-t.
Jágerský Erzsébet, városi képviselő

Újfajta támogatásokra számítanak a fiatal gazdák

2012.12.10

A Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetsége (ASYF) és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) közös rendezésében került sor „Az európai vidékfejlesztési támogatások hatása a vidéki térségekre” című kétnapos konferenciára.
Pém Bálint (ASYF) és Mikula Lajos (AGRYA) elnök köszöntötte a mintegy 130 résztvevőt. Elsőként Štefan Adam, a szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára tartotta meg előadását: Kihívások a nemzeti vidékfejlesztési terv végrehajtásához kapcsolódóan. Elmondta, a kormány foglalkozik azzal, hogy megkönnyítse a fiatal gazdák földhöz jutását és tárgyalnak arról is, hogy a kezdő gazdálkodók 70 000 eurós támogatást kapjanak, de ezekről végleges döntés még nem született. A jövő évi költségvetés keretében a közvetlen kifizetések egységes területalapú támogatás formájában kerülnek a termelőkhöz. A támogatás tervezett összege 191 euró/ha. A fejőstehenekre járó támogatás tehenenként 92 euró lesz. Jövőre nem lesz lehetőség a terméskiesések és az állatokban keletkezett károk biztosítási díjának támogatására. Az idei 10 millióról jövőre 7 millióra csökken az igénybe vehető költségvetési források összege. A minisztérium a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési terv keretén belül jelenleg készíti elő az öntözőberendezések felújítását, modernizálását, és új berendezések létrehozását célzó programot EU források felhasználásával.
A konferencián szó esett arról is, hogy a magyar AGRYA szervezet Vidéki kaland nevű kezdeményezését, ahol városi fiatalok mehetnek falusi gazdákhoz dolgozni, kiterjesztik Szlovákiára is, a helyi fiatal gazdák szervezetének segítségével.
A tanácskozáson még szó volt a fiatal gazdák támogatásának európai tapasztalatairól, a környezetgazdálkodási támogatásokról, a közvetlen értékesítésről, mint kiegészítő jövedelem-forrásról, valamint a fiatal gazdák igényeiről a modern technológia hatékony hasznosításában.
A konferenciát egy közös beszélgetés zárta, amelynek témája: a vidéken élő fiatalok lehetőségei, a vidéki élet minősége és célja az unióban és megvalósítása, változásai az egyes országokban 2014 után. Miriák Ferenc

Rábólintott a kormány az új komáromi hídra

2012.10.8

A szlovák kormány miniszterei a kabinet múlt pénteki, rendkívüli ülésén rábólintottak arra a kormányközi szerződés-tervezetre, melynek értelmében szlovák-magyar együttműködésben új híd épülne a Dunán a két Komárom között.
Az indoklás szerint az építményre a forgalom egyre sűrűbbé válása miatt van igény. Mindkét fél teljes költsége mintegy 37,5-37,5 millió eurót tesz majd ki. A közlekedési felmérések szerint a híd akkor kerül a legelőnyösebb helyre, ha Komárom nyugati oldalán építik meg – így gazdaságilag is kisebb terhet ró a felekre, valamint a természetre sem lesz annyira káros hatással.
A programdokumentáció európai régiófejlesztési alapok révén készült el, a javaslat értelmében nem tűztek ki pontos időpontot a munkálatok befejezésére. Erre azért van szükség, hogy mindkét félnek legyen elegendő ideje európai forrásokat biztosítani a munkálatok finanszírozására.
(b)

Keleti piacok irányába is nyitna a hajógyár

2012.9.3

Az elmúlt évtizedben elsődlegesen a nyugat-európai piacra termelő hajógyár a jövőben az orosz, az ukrán és a kazah piac irányába is nyitni kíván; az első potenciális ügyfelekkel már meg is kezdték a tárgyalásokat – tájékoztatta Magyarics József, a hajógyárat augusztus elején megvásárló Stroje a Mechanizmy (SaM) vállalat vezérigazgatója az MTI-t.

„A beruházásnak részünkről két célja volt, az egyik, hogy továbbra is biztosítani tudjuk a hajógyár területén lévő üzemünk ingatlanjának megtartását, valamint hogy a hajógyártás bevonásával szélesebb spektrumú portfólióra tegyünk szert“ – mondta Magyarics József. Hozzátette: a vállalat számára nem új a hajógyártás szegmense, hiszen az elmúlt néhány évben kisebb úszóművek, hajótestek gyártásával maguk is foglalkoztak. Az elképzelések egy részét már sikerült átültetni a gyakorlatba, a hajógyár gyártósorain már készülnek a pozsonyi Volkswagen új karosszéria üzemének acélkonstrukciói és hamarosan elkezdődhet a cég új, júniusban aláírt megrendeléseinek gyártása, holland partnereknek nyílóbárka, orosz vevőnek úszódaru készül. „Ezek a megrendelések legalább jövő nyárig biztosítanak munkát, de reményeink szerint még az idén sikerül újabb megrendeléseket szerezni a hajógyári munka folyamatosságának fenntartása miatt. Egyelőre orosz, ukrán és kazah érdeklődőkkel tárgyalunk“ – fejtette ki a SaM vezérigazgatója. A hajógyárnak jelenleg 76 törzsalkalmazottja van és további néhány tucat kisvállalkozóval működik együtt. A SaM koncepciója szerint nem céljuk, hogy egy nagyszámú törzsalkalmazottal rendelkező vállalattá tegyék a hajógyárat, inkább a bedolgozó kisvállalkozók számának növelésével fejlesztenének, úgy, hogy közben megőrizhessék a vállalat rugalmasságát.
„A cégünk elképzelése nem az, hogy a hajógyár ötszáz embert alkalmazzon, hanem az, hogy mondjuk száz törzsalkalmazott mellett három-négyszáz bedolgozónak tudjunk munkát adni“ – fogalmazott a SaM vezérigazgatója.
A komáromi hajógyár több mint 110 éves múltra tekint vissza. A vállalat 1992-től állami tulajdonú részvénytársaságként működött, majd később több lépésben privatizálták. A hajógyár februárban – a megrendelőik finanszírozási problémái miatt – a bezárás szélére került. A jórészt magyarok lakta régió egykoron legnagyobb munkáltatójának számító gyár – amely két évtizeddel ezelőtt még közel négyezer embernek adott munkát – gyártósorairól egyelőre májusban került le az utolsó hajó.
A hajógyár augusztus másodikán cserélt gazdát, új tulajdonosa a pozsonyi székhelyű SaM részvénytársaság lett. A SaM 2001-ig a komáromi hajógyár önálló részeként működött, a hajógyártás során felhasználásra kerülő termékek előállítása volt a fő profilja. A vállalat, önállósodását követően kiszélesítette gyártási portfólióját, a hajógyár területén lévő gyártóüzeme nehézgépek alvázainak gyártására specializálódott, a pozsonyi Slovnaftban működő részlege pedig petrolkémiai berendezések gyártásával kezdett foglalkozni. A vállalatnak több, mint 400 alkalmazottja van, tavalyi forgalma 53 millió eurót tett ki.
mti

Kevesebb a kórházi ágy, de a beteg is

2012.8.20

Kevesebb lett a kórházakban az ágyak száma, ugyanakkor csökkent az átlagos kivizsgálási idő és az ágyak kihasználtsága is – közölte Peter Bubla, a Nemzeti Egészségügyi Tájékoztató Központ vezetője. Míg 2009-ben 35 520 ágyat tartottak nyilván az egészségügyi intézményekben, egy évvel később 35 132-re csökkent a fekvőhelyek száma, tavaly pedig mindössze 32 954 férőhellyel rendelkeztek a kórházak. Ez bő két- és félezres csökkenést jelent három év alatt. Az ellátásra szorulók száma ugyanakkor nem változott, továbbra is évente egymillió páciensnél többen szorulnak kezelésre. A Központ felméréseiből kiderült, hogy a gyermekek és fiatalkorúak esetében is csökkenő a tendencia. Míg 2009-ben 5012 ágyat tartottak fenn számukra a gyermekosztályokon, ez több, mint százzal csökkent. Tavaly 200 ezer, 18 évnél fiatalabb személy szorult ellátásra, de ebből 60 ezret az újszülöttek tettek ki.

Gyenge terméshozam, úton a segítség

2012.8.20

Az elmúlt évtized egyik leggyengébb terméshozamát produkálta gabonafélékben az idei aratás, a kiesés az egyébként legtermékenyebb déli régióban volt a legnagyobb, helyenként 40 százalékkal csökkent a hozam a tavalyihoz képest – közölte Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara (AKS) elnöke.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) statisztikái szerint országos átlagban eddig közel 30 százalékos csökkenést tapasztaltak a gabonafélék és a repce terméshozamaiban a tavalyihoz képest. Az országos átlaghozam a gabonaféléknél hektáronként 3,2, a repcénél pedig 2 tonna körül alakult.

A legjobb terméshozamot az idén az ország északi, hegyvidéki térségében lévő liptói régióban mutatták ki, ellenben a legtermékenyebb déli régiókban hatalmas károkról számolnak be a gazdák. „A helyzet több mint elszomorító, a gazdák most már csak a napraforgó- és kukoricatermésben bizakodhatnak, ezeknél a terményeknél egyelőre jobb kilátások mutatkoznak” – mutatott rá Patasi Ilona. Emellett a gabonafélék alacsony terméshozamának negatív kihatásai leginkább az egyébként is nehéz helyzetben lévő, állattartással foglalkozó gazdákat érintik majd.
Továbbá beszámolt arról, hogy az előállt helyzet kapcsán már levélben fordultak segítségért a kormányhoz, ahonnét azt az ígéretet kapták, hogy ügyükkel a hét folyamán foglalkozik majd a kabinet. Megjegyezte: bár bíznak a segítségben, ha kapnak is támogatást, annak csak tűzoltás jellege lesz, mivel az ágazat problémái már régóta átfogó rendezést igényelnének.

Orosz segítség jöhet

2012.7.23

A komáromi hajógyárnak segítséget nyújtana a Krasznije Barrikady Shipyard vállalat, azonban nem a hagyományos segítségnyújtás módszerét választanák. Az említett orosz vállalat kikölcsönözné a komáromi gyár munkásait.
Sajtóértesülések szerint az orosz delegáció már megkezte a tárgyalásokat a komáromi vállalat igazgatóságával. A fent említett orosz hajógyárban nagy projekteken dolgoznak, de kevés a munkásuk (2000 dolgozó dolgozik a gyárban jelenleg). Így azokat az összeszerelő munkásokat szeretnék kölcsönbe venni, akiknek már van tapasztalatuk a hajógyártásban. 150 munkaerőre lenne szükségük, az átlagfizetés 820 euró körül mozogna.
Tehát újra felcsillant a fény az alagút végén, ha sikeresek lesznek a tárgyalások az egyik legnagyobb orosz hajógyárral.

ssy

Péter-Pál „beindította” az aratógépeket

2012.7.9

Amíg 2010-ben és 2011 elején a rengeteg csapadék okozott problémát, idén szélsőségesen száraz időjárás fenyegeti a mezőgazdaságot. Az elmúlt 111 év második legszárazabb évszakaként tartják számon a 2011-es őszt. Ez azért volt nagy baj, mert az augusztus közepével kezdődő és november végéig tartó csapadékmentes és meleg időjárás egybeesett az őszi vetések idejével.

A gazda egyik szeme sír, a másik meg nevet, amikor az árpa meg a búza alacsony szárát látja. Sír, mert pontosan tudja, hogy így kevés és drága lesz az alomnak való szalma, és nevet, mert ha aratáskor nem fekszik le a kalász, bizony a szemveszteség is kevesebb. Hasonlóképpen van a parasztember mostanság az esővel. Ha esik, az a baj (ronthatja a kalászosok minőségét), ha nem, akkor meg az (a kukorica és a napraforgó egyre nehezebben viseli a szaharai meleget). Mivel az utóbbi hetekben beköszöntött rendkívüli hőség miatt korábban beértek a gabonafélék, idén a szokásosnál két héttel előbb kezdődött meg az aratás járásunkban is. Egyelőre nagyon jó a minőség, és az időjárás lehet garancia arra, hogy ez így is maradjon, de a szaharai meleg miatt a kalászban azért töpped a szem, ami csökkenti a hozamot.
A Bátorkeszi Mezőgazdasági Szövetkezetben már learatták a 155 hektáron termesztett repcét, amely 2,3 tonnát adott hektáronként. Megkezdték a 315 hektáron termesztett tavaszi árpa aratását, előreláthatólag 3 tonnás hozammal. Az őszi búzát 450 hektáron termesztik, az extrém időjárás ismeretében megelégednének az árpánál elért hektárhozammal. „A gabonanövények alacsony szára miatt ugyan kisebb a szalma mennyisége, mivel az elmúlt évből is maradt szalma, így biztosítva lesz ebben az évben is az állattenyésztés részére. Hogy mennyit sikerül értékesítenünk, azt még korai lenne megmondani, mivel a szerződés alapján a vetőmagokért és a növényvédő szerekért gabonával fizetünk. Nem elhanyagolható az sem, hogy az állattenyésztésnek is biztosítani kell a takarmányt” – mondta Bohos Péter, a szövetkezet növénytermesztője.
A Perbetei Mezőgazdasági Szövetkezetben a napokban kezdték meg az aratást. Repcéből 60, búzából 470, tavaszi árpából 470 és őszi árpából 64 hektáron kell betakarítani a termést. „Sajnos a repce és a búza 1,5 tonnás átlagtermést mutat. Bízunk abban, hogy az árpa magasabb hektárhozamot ad. Az értékesítésével ráérünk már az eredmények tudatában foglalkozni” – nyilatkozta Krutek Ottó, a szövetkezet növénytermesztésének vezetője.
Járásunk nyugati részében, Lakszakállason 6 saját és 6 csehországi vendég kombájnnal kezdték meg az idei betakarítást. Repcéből 330, búzából 1900, árpából 840 hektáron kell betakarítani az idei termést. Lajtos Tibor agronómus tájékoztatása alapján repcéből 2,3-2,5, búzából 3,5-4, árpából 3,5-4 tonna átlagtermést várnak hektáronként.
Egyelőre nagyon jó a minőség, és az időjárás lehet garancia arra, hogy ez így is maradjon. Az értékesítési áraknak tükrözniük kell, hogy ez évben egész Európában kevesebb gabona terem – állítják a Szlovákiai Agrárkamara szakemberei. A gazdálkodóknak az őszi búzát nem volna szabad 200 eurós tonnánkénti ár alatt értékesíteniük, míg az olajrepce esetében a minimális ár legalább 500 euró kell, hogy legyen. A termelők bíznak benne, hogy az európai terméskiesés és a csökkenő globális készletek miatt szinten maradnak az árak, mivel ez kompenzálná a magasabb önköltséget. A gyenge termés kihatással lehet a fogyasztói árak alakulására is; a pékáru, illetve a sör árának emelkedésével egyaránt számolni lehet.
A gazdaemberek egyfelől örülnek a száraz, napos időnek, hiszen a betakarításhoz jobbat kívánni se lehetne, ugyanakkor a kukorica- és napraforgó-termesztők aggódnak is a csapadékhiány miatt. A gazdák attól tartanak, hogy ha még egy hétig eltart a jelenlegi szaharai forróság, az a kukorica és a napraforgó esetében is visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, amik pedig terméscsökkenéshez vezethetnek.
Miriák Ferenc

Kihelyezett ülést tartottak Komáromban

2012.7.2

A szlovákiai magyarság számának csökkenése, annak okai, következményei, valamint a két ország közötti kapcsolatok, illetve a felvidéki magyarok és a magyarországi magyarok kapcsolatai voltak a témái a nemzeti összetartozás bizottságának ötödik kihelyezett ülésének. A találkozón a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai, felvidéki magyar politikusok mellett több egyházi és közéleti személyiség, valamint szakmai, civil és ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt.

Potápi Árpád János a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: „Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a parlament falai között tárgyaljunk a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljünk velük“. Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke a kihelyezett ülés előtt már hangot adott tiltakozásának, erre reagálva Potápi Árpád János kijelentette: „Az ülésről informáltuk a szlovák külügyi tárcát, valamint a bizottsági ülésen nem hangzott el egyetlen olyan dolog sem, mely ártott volna Szlovákiának, vagy sértette volna az ország belügyeit.
Dr. Szili Katalin, a bizottság alelnöke lapunknak elmondta: „A külhonban élő szervezetek – az oktatás, a kultúra megőrzése – Európát is színesítik, ezeknek a finanszírozása, a jelenlegi helyzetükről történő tájékozódás volt a találkozó célja. Hallottuk, hogy voltak kritikák a finanszírozással kapcsolatban is, én azt gondolom, szóból ért az ember. Nyilvánvaló, hogy ezek a kapcsolatok fontosak számunkra is azért, hogy Európát ilyen színesen megőrizzük.”
A délutáni órákban a parlamenti bizottság tagjai több felvidéki települést is meglátogattak. -ga-

Átlagosan 374,5 eurót kapnak a nyugdíjasok

2012.4.10

A Szociális Biztosító adatai szerint Szlovákiában március végén átlagosan havi 374,5 eurót tett ki a nyugdíjak összege. Ez tizenöt euróval több, mint tavaly ilyenkor. A hónap végén 960 ezren kapták meg a juttatást.

Az idő előtti öregségi nyugdíjra 29,4 ezer személy volt jogosult, ami 8,2 százalékkal több, mint tavaly. A nyugdíjuk 372,3 eurót tett ki átlagosan. A legfeljebb hetven százalékos rokkantnyugdíjasok 189,8 euróhoz jutottak az állami juttatásból, ami 5,3 eurós emelkedést jelent, míg a súlyosabb rokkantak havi 332,5 eurót kaptak, ami 11,1 euróval több a tavalyinál. Az özvegyi nyugdíjak összege havi 229,2 eurót tesz ki, összesen 298 ezer özvegy jogosult erre a járulékra. Az árvák 129,5 eurót kapnak hónaponként.
Az idei év elejétől kezdve a nyugdíjak az éves inflációt és az átlagbéreket tekintetbe véve 3,3 százalékkal növekedtek – az árak ugyanis 3,6 százalékkal mentek fel, míg az átlagbér 3 százalékkal lett nagyobb.
(b)

Drágul a cigaretta

2012.1.16

Most már biztos, hogy drágul a cigaretta, a köztársági elnök ugyanis aláírta a jövedéki adók módosításáról szóló jogszabályt.

Tehát februártól az 1 000 szál cigarettára kivetett jövedéki adó 55,7 euróra (ami egy csomagra levetítve kb. 20-40 centes emelkedést jelent átlagosan), 2013 januárjától pedig 58 euróra emelkedik. Azért választották a kétlépcsős megoldást, hogy megfékezzék az illegális cigaretta-behozatalt. A drágulás által az üzleteseknek arra is kell figyelni, hogy a „C” jelzésű cigarettákat minél hamarabb adják el, mivel ezeket csak február 29-ig értékesíthetik. Márciustól már csak a nagy „D” betűvel jelzett árut lehet árusítani. Az új jogszabály kitér arra is, ha az üzletben még márciusban is találnak „C” jelzésű cigarettákat, akkor minimum 331,93 eurós bírságra lehet számítani.
Eredetileg emelték volna a bor és a sör jövedéki adóját is, ám ettől eltekintettek, a fűtőolaj adóterhei viszont szintén nőnek.

ssy

Útfelújítások járásunkban

2012.1.16

Két útszakasz felújítása várható a Komáromi járásban. Az egyik a Marcelházát-Šrobárovát-Madart, a másik pedig a Csicsót és Komáromfüsst összekötő út. Ezen utak összesen 16,34 kilométeren fognak megújulni. A munkálatok a tervek szerint csaknem 3,3 millió euróba kerülnek majd, amelyeket uniós alapból és a megye 5 százalékos önerejéből építenének meg. -ga-

Régiónkban árverezték el a legtöbb ingatlant

2012.1.9

Egyre nehezebben képes fizetni adósságait a lakosság. 2011 végén naponta 10 lakást árvereztek el a fizetésképtelenség és az adósságok miatt. Járásunkban így egyre több család veszti el házát, lakását.

A Közjegyzői Kamara adatai szerint tavaly decemberben az elárverezett ingatlanok száma 321 volt – ez a legmagasabb szám a statisztikák vezetésének kezdete óta. „Az egész a válságnak, és az ennek következtében fellépő fizetésképtelenségnek köszönhető, a háztartások nem tudják fizetni banki hiteleiket” – magyarázta Kamil Kubovič, a Fizetni Érdemes (Platiť sa oplatí) vállalat önkéntes árverési osztályának vezetője.
„A legtöbb ingatlant Dél-Szlovákiában, elsősorban Komárom, Érsekújvár és Dunaszerdahely környékén árverezik el” – mondta Lucia Vallová, a Dražobná spoločnosť aukciós társaság munkatársa.
2003-ban egész évben összesen 217 lakást árvereztek el, a tavalyi évben azonban már egy hónap alatt is több ingatlan került kalapács alá. 2009 óta folyamatosan növekszik az árverések száma. A Közjegyzői Kamara adatai szerint 2011-ben az elárverezett ingatlanok száma 3270 volt.
A helyzet a jövő évben sem lesz jobb, hiszen a válság átláthatatlanná teszi a helyzetet az euróövezetben. (hn)

Tömeges elbocsátás

2011.01.09

A dél-komáromi ipari parkban elektronikai alkatrészeket gyártó ZA-CO Kft. március elején megszünteti 282 dolgozójának munkaviszonyát. A vállalat a csoportos létszámleépítést bejelentette és arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a munkások 75 százaléka szlovák állampolgár.

A ZA-CO Kft. a gyártás mellett munkaerő kölcsönzéssel is foglalkozik, a kölcsönzött munkaerő számában bekövetkező változásokat azonban a cégek nem kötelesek bejelenteni a munkaügyi központnak.

Az észak-komáromi régióban kedvezőtlenek a foglalkoztatottsági adatok, a legfrissebb adatok szerint 17 százalékos a munkanélküliség. A mostani bejelentés alapján legalább 210 fő az elbocsátott szlovákiaiak száma, akiknek jelentős része minden bizonnyal a munkanélküliek táborát gyarapítja majd. A komáromi Járási Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal adatai szerint a nyilvántartott munkanélküliek közel fele már egy éve nem talál munkát. (sz)

Megvonják az állami támogatást az építkezési takarékosságnál

2011.9.19

Újabb módosításokat fogadott el a parlament a múlt héten.
Módosult a banktörvény, a jelzáloghitelek költségeinek és kamatainak alakulását egyszerűbb lesz figyelni az új szabályozásnak köszönhetően. Ez előírja, hogy a változások idején a maradék összeget büntetőkamatok és költségek nélkül fizethesse ki az ügyfél.
Megszüntette a plénum az építkezési takarékosság állami támogatását is.
Az elektronikus kommunikációról szóló törvény módosításában helyet kapott, hogy az ügyfelet szerződéssel legfeljebb 24 hónapra és egyszer kötheti magához a szolgáltató.
Elfogadták, hogy eltűnt személy keresése vagy eltűnt gépkocsi felkutatása esetén a szolgáltató a működő telefon alapján bírói engedély nélkül is lokalizálhatja a készüléket.

-ga-

Több új, mint használt gépkocsit vásárolunk

2011.8.22

Statisztikák szerint az év első hét hónapjában összesen 35 245 használt, külföldről behozott gépkocsit jegyeztettek be Szlovákiában. Ez tizenegy százalékkal kevesebb, mint a márkaboltokban eladtott új járművek száma.
Az autóipari kimutatások szerint az első hónapokban, július végével bezárólag összesen 39 766 gépkocsit értékesítettek a hagyományos módon. A leggyakoribb használt gépkocsimárka a Volkswagen, a német autógyár különféle modelljei az összes behozott használt jármű 15 százalékát teszik ki. A sorban a Škoda, majd a Ford, BMW, Peugeot, Audi, Renault, Fiat, Opel, Mercedes-Benz, Citroen és Seat márkájú járművek következnek. A behozott autók átlagos életkora 7,57 év.

-m-

Ezen a héten Agrokomplex

2011.8.15

Idén augusztus 18-a és 21-e között tartják Nyitrán a 38. Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági kiállítást. Több mint 430 szlovák, magyar, cseh, lengyel, német, francia és olasz kiállító mutatkozik be. A szakvásárt idén is rengeteg olyan program kíséri, mint pl. a Coopexpo szövetkezeti szakvásár, a megújuló energiaforrások, a Szlovákiai régiók elnevezésű kiállítás.

-ga-

A Volkswagen 1500 új alkalmazottat vesz fel pozsonyi gyárába

2011.8.15

A Volkswagen Slovakia megkezdte a munkások torbozását. Az ősz folyamán indul ugyanis a New Small Family sorozat gyártása a pozsonyi üzemben, ezért az év végéig 1500 dolgozót vesznek fel. További munkahelyek is létrejönnek a beszállítói hálózatban.
A Volkswagen Slovakia elsősorban gyártásban dolgozókat keres, ezért műszaki középiskolai végzettségűek jelentkezését várják. A társaság szóvivője közölte, az új alkalmazottak mindegyikének egy legalább 4 hetes betanítási tréningen kell részt vennie.
A New Small Family projekt keretében nem- csak VW márkájú miniautókat gyártanak majd a pozsonyi üzemben, hanem a a VW-csoport másik két márkája, a Škoda és a Seat számára is itt készülnek majd a kis városi autók.
-csa

Hosszabb próbabidő, kevesebb pénz a túlórákért

Elfogadta a parlament az új munkatörvénykönyvet. A jogszabályt 144 képviselő részvételével, 74 igen és 70 nem szavazat mellett szavazták meg. Az új törvénycsomag megváltoztatja a a próbaidő, a felmondási idő, valamint a szabadságolás szabályait, mindez szeptembertől léphet hatályba, ha a köztársasági elnök aláírja azt.

A próbaidő az esetek többségében három hónapos marad. Kivételt csak a vezető munkatársak képeznek, akik legfeljebb hathónapos próbaidőt kaphatnak. Lesz még egy újdonság – melyet az érdekegyeztető tanács nem támogatott egyöntetűen –, nevezetesen az, hogy a kollektív szerződésben lehetőség lesz további három hónappal meghosszabbítani a próbaidőt.
A munkatörvénykönyvben szerepelni fog az eddig nem definiált konkurencia-záradék intézménye is. A cég aláírathat az alkalmazottakkal egy olyan záradékot, mely szerint munkaviszonya megszűnése után legalább egy évig nem végezhet hasonló munkát más munkáltatónál. Az ilyen munkavállaló kompenzációja előző fizetésének minimum 50 százaléka kell legyen.
Új szabályok érvényesek a szabadságolás területén is. Ha a munkavállaló eléri a 33 éves kort, automatikusan évi 5 hét szabadság jár neki.
Máshogy néz majd ki a felmondási idő is. Ha a munkavállaló legfeljebb egy évet dolgozott a vállalatnál, egy hónapos felmondási ideje lehet. Ha 1-5 évet dolgozott, 2 hónapra, ha ötnél több évet, akkor 3 hónapra nő a felmondási idő. Az alkalmazott ezenkívül eldöntheti, hogy végkielégítést kér, felmondási határidőt, vagy ezek kombinációját.
Újdonságnak számítanak a családsegítő intézkedések is. Ilyen például az osztott munkahely intézménye, egy pozíciót többen is betölthetnek rövidebb munkaidőben.
Rugalmasabbak lesznek a szabályok az éjszakai műszakok és a túlórák terén is. A munkavállaló szeptembertől több mint két egymást követő hetet is ledolgozhat éjszakai műszakban. Az alkalmazottak legfeljebb 400 túlórát vállalhatnak egy évben, a vezető munkatársak 550-et is. Eddig a munkáltató a bér 1,5 szazalékát volt köteles kifizetni a túlórákért, szeptembertől már csak 1,25 százalékát.
Változást jelent az is, hogy a határozott időre szóló munkaszerződéseket három alkalommal lehet meghosszabbítani három éven belül.

(b)

Béremelést akarnak a nővérek

Jobb munkakörülményeket, magasabb béreket követel a Szlovákiai Nővérek Kamarája. A helyzet javítása érdekében a kamara aláírásgyűjtést indított.

Az orvosok után az egészségügyi nővérek is hangot adtak elégedetlenségüknek. Petíciójukban az egészségügyi dolgozók helyzetének javulását, béremelést, valamint az 58 éves nyugdíjkorhatár bevezetését követelik – tájékoztatta lapunkat Bastrnák Tibor, a parlament egészségügyi bizottságának tagja.
A bérkövetelésekkel az egészségügyi bizottság szerint egy új jogszabályban kell majd foglalkozni ez év szeptemberéig. Valamint idén bevezetnék a nővéreknek az öt napos továbbképzést teljes térítéssel. A nyugdíjkorhatár bevezetéséről egyelőre nem sikerült megegyezni, azonban annyit elért a nővérek kamarája, hogy arról fognak tárgyalni a parlamentben, hogy a nővérek 58 éves koruk után pénzbeli kompenzációt kapjanak.
ssy

Drágább lehet a bor és a sör

A pénzügyminisztérium benyújtotta tervezetét a bor és a sör jövedéki adójának emelésére. Január elsejétől fél liter 10 százalék alkoholtartalmú sörért 5 centtel fizethetünk többet, a bor literenként 0,40 euróval drágulhat. A jövedéki adó emelésének köszönhetően 45,5 millió euró többletbevételre számít a pénzügyminisztérium. Azoknak a háztáji borászoknak, akiknek az évi termelése nem haladja meg az 1000 litert, a pénzügyminisztérium tervei szerint nem kell jövedéki adót fizetniük. A kisebb sörfőzdékre is vonatkozna ez az engedmény. -ga-

Csatornahálózat helyett büntetés?

Az a célkitűzés, hogy Szlovákiában minden 2000 lakosúnál nagyobb településen ki kellene építeni a csatornahálózatot és a lokális szennyvíztisztítókat nem teljesül 2015-re.
A kötelezettségszegés miatt községenként akár 725 000 eurós bírságot szabhat ki az EU, amit Nagy József környezetvédelmi miniszter az érintett településekre akar ráterhelni. A miniszter maga is elismeri, irreális célokat tűzött ki a csatlakozási tárgyalások során a szlovák kormány, s mivel más tagállamok is hasonló cipőben járnak, abban bízik, sikerül büntetés nélkül megúszni a mulasztást és határidő-módosítást elérni. Most a késlekedő falvaknak kellene minél gyorsabban elkészíteni pályázatukat, hogy állami támogatást kapjanak a környezetvédelmi operatív programba összpontosított európai forrásokból.

A miniszter kijelentése a büntetés áthárításáról nem tetszik a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének. „Állami problémáról van szó, az állam a csatlakozási folyamatban vállalta fel ezt a kötelezettséget, úgy kell hát megvalósítania, hogy tényleges gazdasági környezetet teremt hozzá, a szükséges pénzösszeggel együtt, partneri viszonyban az önkormányzatokkal. Nem tudjuk elképzelni, milyen módszerrel lehetne a községeket arra kényszeríteni, hogy kiépítsék a szennyvízcsatorna-hálózatot. A lehetőséget abban látjuk, hogy a szomszédos községek fogjanak össze a projekt megvalósítására“ – véli Milan Muška, a szövetség alelnöke..
Sok falu lakójának hosszú ideje nincs lehetősége egészséges ivóvízhez jutni vízvezeték-hálózaton keresztül, s erről a problémáról minden kormány tudott, ám mindig azzal intézték el, hogy a kérdés rendezése meghaladja a költségvetés pénzügyi lehetőségeit. Szlovákia azt vállalta, hogy 2010-re minden, 10 000 lélekszám feletti településen elkészül a csatornahálózat, s 2015-ig a 2000 főn felüli községekben is. Ezek a települések kérhetnek támogatást uniós forrásokból is.
Az ennél kisebbek teljes egészében a Környezetvédelmi Alapra vannak utalva, melyet a második Dzurinda-kormány idején Miklós László miniszter kezdeményezésére sikerült megalapítani. Az egy milliárd koronás tőkéjű alap elsődleges célja a kistelepülések egészséges ivóvízhez juttatása volt, s a forrásból vissza nem térítendő támogatáshoz vagy kedvezményes hitelhez juthattak a falvak. Az alap eszközeit árvízvédelem vagy vízvédelem céljaira is igényelni lehetett. Felhasználása körül sok politikai-nemzetiségi vádaskodás folyt, az elmúlt négy-öt évben pedig egészen más célokat is szolgált.
Rontotta a vízközmű-fejlesztés ütemét a pénzügyi és gazdasági világválság, amikor jelentősen csökkentek a települések bevételei, s nem maradt pénzük a projektek kidolgoztatására, az esedékes önrészre, a költségekre időközben ráterhelt áfa-fizetési kötelezettségre.
Marcelházán is elkészült a szennyvízcsatorna építési terve 8 652 749,09 euró értékben. A kiadások 95 százalékát (8 220 111,64 euró) a környezetvédelmi minisztérium, az 5 százalékos önrészt (432 637,45 euró) pedig ebben az esetben is a községnek kellett biztosítani. Ám a hírhedt faliújságos tender miatt a minisztérium megváltoztatta a közbeszerzés szabályait, így bár megnyerték a pályázatot, várni kell vele.
Perbetén az elmúlt év áprililásában elfogadott szociális-gazdasági falufejlesztési tervben szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. A 8 milliós eurós beruházás megvalósítását 2016 végéig tervezik.
Naszvadon a 2010-2014-es évekre elfogadott falufejlesztési tervben szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat építésének folytatása. 5,6 km van készen, de még 22 km-nyi vezetékre lenne szükség. Ez tizenkétmillió eurós beruházás lesz, ha a környezetvédelmi minisztérium is rábólint. A tervek három éve készen állnak.
Bátorkeszin márciusban nyújtották be a szennyvízcsatorna-hálózat építésére szolgáló tervezetet közbeszerzési eljárásra.

Összegezve: hazánkban hiányzik a pénz a szennyvízcsatornák építésére. Alternatív megoldásként említhetjük az Európai Beruházási Bank és az Európai Fejlesztési és Megújulási Bank (EBOR) felajánlását. A bank képviselője elmondta: Csehországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Magyarországon készségesen támogatják a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését a községekben.

Miriák Ferenc

Májusban megnyílik az osztrák és a német munkaerőpiac

Május elsejével megnyílik a keletről érkező munkavállalók előtt a német és az osztrák munkaerőpiac is. A 395 ezer szlovák állástalan előtt így újabb lehetőségek nyílnak meg.
„Nagyobb munkalehetőségeket tartogat a nagyobb német gazdaság. Januárban 6,5 százalékosak voltak a munkanélküliségi mutatók, ez 1992 óta a legjobb szám” – jelentette ki Vladimír Vaňo, a Volksbank Slovensko fő elemzője. A német munkaerőpiac helyzetét befolyásolják a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, másrészt viszont a szakszervezetek megnehezíthetik a külföldi munkások felvételét.
„Ausztiában május elsejétől törvény szabályozza a bér- és szociális dömpinget” – jelentette ki Elisabeth Kern, az osztrák munkaügyi minisztérium szóvivője. A törvény alapján azok a cégek büntetéseket kaphatnak, melyek a minimálbéren alul foglalkoztatnak munkásokat – ez havi 1300 eurót jelent. Ennek függvényében főként a képzett munkások és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek találhatnak munkát az országban, a becslések szerint húsz-huszonötezren. Már jelenleg is nagyon népszerűek a Szlovákiából érkező ápolónők, sokan közülük illegálisan kezdtek dolgozni. (b)

Szélerőműveket építenének Komárom mellett

A német Green Answers vállalat szélerőmű-parkot építene Csallóközaranyos és Megyercs kataszterében. Terveik szerint 70-90 millió eurót fektetnének be.

A német társaság már benyújtotta befektetői tervét környezeti hatástanulmány céljából. Ebből kiderül, 21-29 szélturbina megépítését tervezik.
A szélerőművek megépítését 2013-ban akarják elkezdeni, a park egy évvel később készülne el. Összesen 23-33 hektárnyi területen állítanának fel szélturbinákat, melyek élettartamát 20-25 évre tervezik. „A szélerőművek megépítésének fő pozitívuma az adott térség szélenergiájának hasznosítása elektromos áram gyártására“ – áll a német társaság befektetési tervében, melyben azt is hangsúlyozzák, hogy ezzel a projekttel nő a megújuló forrásokból előállított elektromos áram aránya Szlovákiában.
Szlovákiában azonban jelenleg kedvezőtlen a helyzet a szélerőművek építése terén. A Szlovák Villamoshálózati Rendszer Rt. (SEPS) ugyanis az év végéig nem akar semmilyen pozitív véleményezést kiadni ezek építésével kapcsolatban, erre viszont szükség lenne ahhoz, hogy a gazdasági minisztérium is jóváhagyja a megfelelő engedélyt. b