Ukrán orvosok mentik meg az egészségügyet?

orvosok 2

Egyre több külföldi orvos dolgozik a komáromi kórházban, ám a helyzet nem annyira rémisztő, mint amennyire elsőre gondoltuk. Hová tűnnek a hazai orvosok? Kik jönnek helyettük? Egyáltalán miért ódzkodunk az „idegen“ orvosoktól, ha egyszer ők azok, akik a külföldre távozott hazaiak helyére érkezve még úgy-ahogy „működtetik“ az egészségügyet?

„Krízisben a szlovák egészségügy“ és „Egyre drámaibb méreteket ölt az orvoshiány“ – lassan már fel sem kapjuk a fejünket az ilyen és ehhez hasonló szalagcímek láttán, hiszen a sajtóban – túlzás nélkül állítható – mindennapossá váltak a hazai orvosok elvándorlásáról, a problémával küzdő kórházakról szóló híradások. A szakemberek egybehangzóan állítják, az egészségügyben ma olyan méreteket ölt a szakemberhiány – különösen, ha az általános orvosokra gondolunk –, hogy az már az alapellátást is veszélybe sodorta. A nagy „orvosmigrációval“ a Delta hasábjain már foglalkoztunk. Dr. Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Szövetségének (ASL) tiszteletbeli elnöke például lapunknak korábban arról beszélt: „a háziorvosok több mint 70 százaléka már nyugdíjas korban van, nem ritka a 70 éven felüli háziorvos sem. Ha ezek az orvosok holnap nyugdíjba mennének, több ezer beteg orvos nélkül maradna“. Rámutattunk arra a mellbevágó adatra is, hogy a friss diplomások közül (beleértve az összes diplomás szakmát) az orvosok hagyják el legnagyobb számban az országot.

SONY DSC

Több mint 4 ezren külföldön

Ennek okai Dr. Czirfusz Attila komáromi farmakológus, a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi Főiskola docense szerint egyértelműen azzal magyarázhatók, hogy külföldön nemcsak a szlovákiai bérek többszörösét keresheti meg a hazai orvos, hanem egyszersmind összehasonlíthatatlanul jobb környezetben, korszerűbb technikai eszközökkel dolgozhat. „Szlovákiában 3-4 egyetemen képeznek orvosokat, a több évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy ennek elégnek kellene lennie. Hogy mégis orvoshiányról beszélünk, az azért van, mert a frissen végzett orvosaink legalább 20 százaléka elvándorol – a közelmúltig leg­inkább Csehországba, ahol a szlovákiaihoz képest 1,5-2-szeres bérek várják őket, és ahol nyelvi akadályokkal sem kell megküzdeniük. Azonban ez a trend is változóban van: ma már inkább Németországot választják, s erre tudatosan készülnek“ – magyarázza Dr. Czirfusz Attila.

Véleménye szerint a vidéki kiskórházak vannak a legrosszabb helyzetben, hiszen elsősorban ezek azok az intézmények, melyeknek a belső elvándorlással is meg kell küzdeniük. A nagykórházak (Pozsony, Nyitra, Kassa stb.) és a nyugati bérek „szívóhatása“ érezhetően egyre erősebb Komáromban is (lásd keretes írásunkat): sok más tényező mellett éppen ezzel a problémával hozható összefüggésbe, hogy régiónk lakosai alacsonyabb életkort – a férfiak alig több mint 72 évet, a nők pedig 79,5 évet – élnek meg, mint az ország bármely más régiójának/megyéjének lakói.

Arról, hogy évente hány orvos hagyja el az országot, megbízható adatok nincsenek – arra vonatkozóan is csak becslések, hogy jelenleg hány szlovákiai orvos dolgozik külföldön. A legoptimistábbak szerint is több mint négyezer ilyen orvosról tudunk, döntő többségük Németországban és Csehországban praktizál, hamar beilleszkednek, és többszörösét vihetik haza a szlovákiai béreknek. Nem meglepő, hogy nem is tervezik a hazatérést.

dokis

A csoda ukrán orvosok képében érkezik

Kész csoda, hogy miközben ezrek dolgoznak külföldön, és ez a szám egyre csak növekszik, nem dőlt még be a hazai egészségügy. A csodát azonban – profán megfogalmazásban – teljes biztonsággal nevezhetjük külföldi – elsősorban Ukrajnából, valamint arab és afrikai országokból érkező – orvosoknak. Ők azok, akiknek köszönhetően még működik úgy-ahogy a betegellátás Szlovákia olyan kevésbé prosperáló régiókban is, mint amilyen a miénk.

Persze a külföldiek sem „missziót teljesítenek“, hanem az anyagi és erkölcsi megbecsülés érdekében érkeznek. Számukra ma Szlovákia azt jelenti, mint a mi orvosaink számára a Nyugat – vagy esetenként még ennél is többet. A polgárháborús övezetekből érkező ukrán orvosok számára mindenképpen: ők nemcsak pénzt keresni, dolgozni, hanem egy „jobb élet reményében“ is érkeznek hozzánk. Az utóbbi években ráadásul tömegével. Egyes adatok szerint ma már több száz ukrán orvos (belőlük van a legtöbb) dolgozik Szlovákiában, s talált új otthonra nálunk.

Ez a szám azonban kissé csalóka, hiszen ennél jóval több orvos lépi át az ukrán-szlovák határt. Nagy részük azonban mégsem tud munkába állni, mert hiába rendelkeznek megfelelő papírral és képzettséggel, az oktatási minisztérium által 2016-ban megváltoztatott ún. „különbözeti vizsgán“ – ennek teljesítése szükséges ahhoz, hogy Szlovákiában is praktizálhassanak – elhasalnak (Tavaly a 47 jelentkezőből csupán négyen feleltek meg a követelményeknek.)

korhaz-e1430722125243

Szükség, nem lehetőség

Noha több hazai szakember egyetért azzal, hogy a külföldről érkező orvosok tudását, felkészültségét fel kell mérni, véleményük szerint a vizsgát két évvel ezelőtt a tárca érthetetlen módon szigorította, ráadásul ennek költségei (a vizsgadíjak) is az egekben járnak (Szlovákiában 550 euró, Csehországban mindössze 250 euró). Miközben tehát égetően nagy szükségünk van az Ukrajnából vagy más országokból érkező orvosokra, addig az állam csaknem irreális feltételeket állít fel velük szemben.

Ezért és az Európában csaknem mindenhol tapasztalható orvoshiány következtében előálló versenyhelyzet miatt is van szükség arra, hogy Szlovákiában a „belépő feltételek“ összhangban legyenek az uniós követelményekkel – véli Tomáš Kráľ. Az Egészség világa (Svet zdravia) elnevezésű, kórházakat és egészségügyi szolgáltatókat tömörítő hálózat szóvivője állítja, nem kell tartani az ukrán orvosoktól: képzett, jó szakemberek érkeznek. Olyanok, akik emberileg is megállják a helyüket: a pa­ciensek hamar megkedvelik őket, az új környezetükbe gyorsan beilleszkednek. „Tömeges érkezésükről, mint valamiféle veszélyről, fenyegetésről beszélni teljes képtelenség. Be kell látnunk: nem lehetőségként, hanem szükségként kell rájuk tekintenünk“ – mondja. Nyilván köztük is vannak gyengébbek, pontosan úgy, ahogy a hazai orvosok körében is.


14 külföldi orvos Komáromban

Az Agel csoporthoz tartozó komáromi kórház számára sem ismeretlen probléma az orvoshiány. „Általánosságban a probléma leginkább az olyan kisebb és közepes kórházakban fordul elő, ahol általános egészségügyi ellátást biztosítanak, valamint azokban a régiókban, ahol több speciális rendelőintézet is kénytelen volt szembenézni a megszűnéssel“ – mondta el lapunknak Alžbeta Sivá, az Agel szóvivője, elismerve ugyanakkor, hogy a képzett munkaerő hiánya az egészségügyben nem csupán térségünket, Közép-Európát, hanem a tágabb régióban több országot is érint. Szerinte gondot okoz az is, hogy egyre kevesebb a frissen végzett orvostanhallgatók körében azoknak a száma, akik kilépve az egyetemről kórházban szeretnének elhelyezkedni. Arra, hogy mely szakorvosokból mutatkozik a legnagyobb hiány Komáromban, az Agel szóvivője kitérő választ adott. Leszögezte azonban, folyamatosan keresik a betöltetlen munkahelyekre a megfelelő munkaerőt, és igyekeznek minél vonzóbb feltételeket kínálni. „A komáromi kórházban jelenleg 80 orvos dolgozik, ebből 14 az olyan szakorvos, aki külföldről érkezett – legtöbbjük jellemzően Ukrajnából. Valamennyien képzettek, szívesen érkeznek hozzánk dolgozni, képesek gyorsan megtanulni a szlovák nyelvet, sőt, vannak olyanok is, akik ugyanilyen gyorsasággal a magyar nyelv alapjait is elsajátítják – mindezek miatt rövid időn belül teljes mértékben egyenértékű munkatársaivá válnak a komáromi kórháznak“ – közölte lapunknak a szóvivő. Azt már egy másik sajtóorgánumnak adott nyilatkozatában árulta el, mivel jelentős a munkaerőhiány, a jövőben szívesen alkalmaznának újabb külföldi orvosokat is.


Langschadl Mátyás

Kapcsolódó cikkeink:

Mi lesz a szemkórházból?

Modern egészségközpont épül

Megoldásra vár az orvoshiány

Top