Tovább fogyunk

walk-932965

Alapvetően két oka van annak, hogy az elmúlt bő egy évtizedben folyamatosan csökken Komárom népessége, és eltűnt a város lakosságának 10 százaléka. Többen költöznek el, mint ahányan megtelepednek, de ugyanúgy hat a fogyásra az is, hogy jóval kevesebben születnek, mint ahányan elhaláloznak, ráadásul a város elöregszik. A Komáromi járás egészére jellemző a népességfogyás, de leginkább a járási székhelyen érzékelhető. Hová távoznak a városlakók, és kik azok, akik beköltöznek? Mi kell ahhoz, hogy kevesebben menjenek el és több gyermek szülessen?

Komáromban 2005-ben még csaknem 36 és fél ezren éltek, a hivatalosan nyilvántartott népesség 2018 végére 33 ezer alá csökkent – derül ki a városi hivatal lakossági nyilvántartásából. Ez azt jelenti, hogy 14 év alatt több mint 3 és fél ezer komáromi tűnt el, évente átlagosan 250 fő.

Ha a születések és halálozások számát nézzük, egyértelmű, hogy pont ez a népességfogyás egyik fő oka. Évente átlagosan 100-zal többen halnak meg, mint ahányan születnek – néhány év adatai mellékelt táblázatunkban is láthatók, minden évben hasonló trend rajzolódott ki. Ez a természetes fogyásnak nevezett szám igen magasnak számít – a statisztikai hivatal járásokra bontott összehasonlításából kiderül, csak néhány olyan régió van Szlovákiában, ahol még ennél is erőteljesebb a természetes fogyás.

fogyunk-e1454691136457

A legtöbb komáromi nem költözik messzire

Első látásra – csupán a számok alapján – az elvándorlás még ennél is inkább kihat Komárom lakosságának fogyására. Évente sokkal többen költöznek el a városból, mint ahányan beköltöznek – nagyjából évi mínusz 150 lakos a különbözet. A hosszú évek óta jellemző trend tehát egyértelműen rossz, a számok ugyanakkor drámaibb képet festenek a valóságnál. Ha ugyanis közelebbről nézzük a városi nyilvántartás számait, a közhiedelemmel ellentétben azt látjuk, hogy a Komáromból kiköltözők többsége nem megy messzire, a járásban marad. A legtöbben a városhoz közeli falvakban találják meg új otthonukat, például Izsán, Keszegfalván vagy Csallóközaranyoson – tájékoztatta lapunkat Tóth Imre, a városi hivatal nyilvántartási osztályának vezetője. Ez nyilvánvalóan a legtöbbször azzal függ össze, hogy a környező településeken olcsóbban lehet ingatlant venni, esetleg a nyugodtabb környezet is vonzó lehet. A szomszédba költöző komáromiaknak ugyanakkor továbbra is megmarad a kapcsolatuk a várossal, vélhetőleg bejárnak Komáromba dolgozni, vagy éppen gyerekeiket hordják iskolába. A városnak azonban ez anyagi nehézséget okoz – de erről majd később.

A távolabb vándorlók kedvelt célja Pozsony, ahogy a szomszédos járások is, a komáromiak elsősorban a Dunaszerdahelyi és az Érsekújvári járást választják új otthonukul. Utóbbi a statisztikai hivatal adataiból derül ki. Az általuk közölt, népességre és migrációra vonatkozó számok ugyan némileg eltérnek a városi nyilvántartástól, aminek metodikai okai vannak, ugyanakkor hasonló trendet mutatnak.

tábl2(kattintással nagyítható)

A külföldre költözők legnépszerűbb célja Magyarország. Érdemes megjegyezni, hogy jelentős lehet azoknak a száma, akik például a jobb munkalehetőség miatt egy nyugat-európai országban telepednek meg, ugyanakkor továbbra is komáromi lakosként tartják nyilván őket – bizonyára azért sem jelentkeznek át hivatalosan, mert szándékukban áll visszatérni, rokonaik, családtagjaik révén pedig megmaradt kötődésük Komáromhoz. A statisztikát éppen ezért nem szabad szentírásként kezelni, hiszen torzít: vannak, akiket hivatalos lakcímük a városhoz köt, mégsem élnek itt életvitelszerűen, mások pedig – például máshon­nan albérletbe beköltözők – nem jelentik be magukat komáromi lakosként.

A vizsgált időszakban közel 2 ezren más járásbeli településről érkeztek Komáromba, érdekesség, hogy még Pozsonyból is közel 100-an. Van 1700 olyan komáromi polgár is, akiknek korábbi lakhelyét már nem sikerült kiszűrni, mivel azóta, hogy Komáromba érkeztek, már a városon belül is többször lakhelyet váltottak a városon belül. Az is előfordult, hogy az elmúlt bő évtizedben valakik egy szomszédos községbe települtek, majd néhány évvel később vissza­tértek.

tábl1

Az egész régió népessége csökken

Bár a népességfogyás Komáromban a legerőteljesebb, a járás egészére, illetve a másik két városra is jellemző. A statisztikai hivatal adatai alapján 1992-ben több mint 109 ezer lakosa volt a Komáromi járásnak, 2005-ben már csak 107 ezer, ami 2018 elejére 102 ezerre csökkent. Összességében Gútán és Ógyallán is népességfogyás látható, ugyanakkor ez sokkal kevésbé drámai, mint Komáromban, akár stabilnak is nevezhető – további részletek táblázatunkban.

Összehasonlításképpen: Szlovákiában 1992-ben 5,3 millióan laktak, 2018 elején viszont már 5,44 millióan, vagyis országosan épp ellenkező a trend, mérsékelt szaporulat figyelhető meg – azonban ez jelentős részben köszönhető a más országokból betelepülőknek.

tábl3

Kevesebb lakos, kevesebb pénz

A lakosság folyamatos csökkenése anyagi szempontból is nagyon kedvezőtlen. Egyrészt, az önkormányzatok legfőbb bevétele az államhoz beérkező jövedelemadókból származik, amit viszont fejkvóta alapján osztanak el a városok és községek között – azaz hivatalosan minél több lakosa van egy településnek, annál több pénzt kap. Másrészt pedig természetesen a helyi adókból is töltik a városi kasszát, értelemszerűen itt is érvényes, hogy minél több lakos, annál több bevétel. A városi költségvetésben az is megmutatkozik, ha a lakók a szemétilleték mellőzését vagy csökkentését kérik arra való tekintettel, hogy nem itt töltik mindennapjaikat.

Az iskolák esetében szintén jelen van a fejpénz alapú támogatás, ezen a téren szerencsére Komáromban még jelentősen besegítenek a környező községekből beutazó diákok.

Elöregedő város és ország

A fiatalok elvándorlásával és az alacsony születési számmal összefügg, hogy Komárom elöregszik, vagyis arányaiban egyre több az idősebb ember – a város korfája fejreállt. Az elöregedés az egész országra jellemző, egyes előrejelzések szerint Szlovákia 2060-ra a negyedik legöregebb állam lesz az Európai Unióban. A jóslatok alapján 2040-re 2,2 millió nyugdíjassal kell majd számolnunk, akik így többen lesznek, mint a dolgozó réteg, akik gondoskodnak róluk.

Visszatérve Komáromhoz, ha semmi nem változik, akkor 2030-ra 30 ezer alá csökken Komárom népessége.

6379543

Több gyerek és családtámogatás kell

Összefoglalva a fentieket, Komáromnak az elkövetkező években mindent meg kell tennie azért, hogy megálljon, illetve megforduljon az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai folyamat. Elsősorban, hogy több gyermek szülessen, ami szorosan összefügg azzal, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el és szülőföldjükön alapítsanak családot. Ez nem egyszerű feladat, sok egymást erősítő intézkedés, fejlesztés kell egy családbarátabb környezet kialakításához. Az elmúlt néhány évben történtek is lépések ebben az irányban, beindult a játszóterek fejlesztése, jelentősen nőtt az iskolák és óvodák támogatása, a tömegsportra és a gyerekek sportolására – tornatermek felújítása, utánpótlás támogatása – fordított pénzösszeg. Tervezik startlakások építését fiatalok számára. Ugyanakkor, mivel a lemaradás nagy, folyamatos építkezés kell a családbarát környezet kialakítása terén. És nemcsak az önkormányzatnak lenne teendője, hanem az államnak is, annál is inkább, mivel az elöregedés a teljes társadalmat érinti – jóval nagyobb családtámogatásra lenne szükség, nemcsak közvetlenül, hanem más formában is.

baba2

Mivel a családalapítás, gyerekek felnevelése nem olcsó mulatság, a munkalehetőségek terén is változás kell. Mára 5 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta a járásban, tehát aki akar, az dolgozhat. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora fizetésért. Arra kell törekedni, hogy olyan új munkahelyek létesüljenek, amelyek magasabb bért kínálnak, adott esetben biztosítják a karrier lehetőségét is a fiataloknak.

Természetesen Komárom és térsége gazdasági téren soha nem fog tudni versenyezni Pozsonnyal, vagy a fejlett nyugati városokkal. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy egy családbarát és élhető környezet, egy zöld és okos kisváros kialakítása, a barátságos közösség és a szülőföldhöz kötődés ellensúlyozza ezt a hátrányt, és minél többen válasszák hosszú távú otthonuknak Komáromot. Akár olyanok is, akik távolabbról pont ide költöznének. Hosszú folyamat lesz, de a város szempontjából elkerülhetetlen. Különben elfogyunk.

Csaba Ádám

Top