Továbbra is kérdéses, épül-e jégcsarnok Komáromban. Noha a városvezetés korábban kifejezte azt a szándékát, hogy a Szlovák Jégkorongszövetség támogatásával megépüljön a létesítmény, a beruházás a legutóbbi képviselő-testületi ülésen újabb kérdések sorát vetette fel. Az egyik leglényegesebb ezek közül: egyáltalán kell-e teljesen új jégcsarnok a városnak?
Az idei, Franciaország és Németország közös rendezésében zajló jégkorong-világbajnokságon csúfosan leszerepelt a szlovák válogatott, hatalmas csalódást okozva ezzel a szurkolóknak. Zdeno Cíger legénysége mindössze négy pontot szerzett csoportjában, s csak Olaszországot sikerült megelőznie. Ez azt jelentette, hogy a 16 fős mezőnyben csupán a 14. helyen végzett a csapat. Az elmúlt évek sikertelenségei és az idei súlyos kudarc után gyors tűzoltásba kezdett a Szlovák Jégkorongszövetség, amely láthatóan felismerte, hogy az eddigieknél sokkal többet kell áldoznia az utánpótlás-nevelés megerősítésére és az infrastruktúra fejlesztésére. A szövetség az év elején jégkorongcsarnok-építési projektet indított el országszerte, megszólítva több Dél-Szlovákiai várost – köztük Komáromot is.
A szövetség nagyszabású projektje arról szól, hogy azokban a városokban, melyekben erre igény van, télen – kisméretű, 20×40 méteres – jégpályaként működő, nyáron pedig más teremsportokra alkalmas multifunkciós sportcsarnokot építene. A beruházás jelentős részét a jégkorongszövetség fedezné, a jövőbeni bevételeken pedig 50-50 százalékban osztoznának a felek, azonban a városoknak – így Komáromnak is – több, részben anyagi természetű, részben más egyéb feltételnek is meg kell felelnie.
Megvalósíthatatlan feltételek?
Egyik ilyen feltétel, hogy a létesítmény kizárólag iskolák közelében épülhet fel. Ezzel lenne a legkevesebb gondja a városnak, amely már javaslatot is tett arra, hol lehetne felhúzni a sportcsarnokot. Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a város az Eötvös Utcai Alapiskola sportpályáját látja megfelelő helyszínnek – többek között azért is, mert ennek közelében további két iskola (Rozmaring utcai és a Marianum) is található. Ez a feltétel azért is fontos a jégkorongszövetség számára, mert azt szeretnék, ha a korcsolyaoktatás – a csarnok üzembe helyezése után – beépülne a helyi alapiskolák tanrendjébe.
Ennél nagyobb fejtörést okozhat a városnak ugyanakkor az, hogy feltételként szabták meg a korcsolyaoktatásra járó gyermekek létszámát is. A városnak mintegy ezer nagycsoportos óvodást, illetve alsó tagozatos gyermeket kellene bekapcsolnia az oktatásba, valamint további 150 utánpotláskorú jégkorongozót – a feladat nem egyszerű, hiszen a KFC fociedzéseire sem járnak ennyien, holott a foci egyértelműen a legnépszerűbb sportág a városban. Még nagyobb gond, hogy egyelőre nem készült el a megállapodás szerződéstervezete sem, így az sem világos, milyen módon szankcionálja a jégkorongszövetség azt, ha Komárom rábólint a beruházásra, de később valamelyik feltételnek nem tud megfelelni.
Évi 150 ezer 40 éven át
Noha magának az építkezésnek a költségeit a Szlovák Jégkorongszövetség vállalná magára, a városnak is több ezer eurójába kerülne a beruházás. Az esetleges együttműködés értelmében ugyanis Komáromnak többek között saját költségén kellene az építkezési telket előkészítenie, a sportcsarnok melletti parkolóhelyeket kialakítani, a szükséges hálózatokat (víz, villany, gáz) bevezetnie és a mérnöki terveket biztosítania. Az előzetes becslések szerint ezek a költségek mintegy 100 ezer euróval terhelnék meg a város kasszáját. Ez azonban még nem minden. A városnak ugyanis negyven éven át éves szinten 150 ezer euróval kellene „beszállnia“ a csarnok üzemeltetésébe – ennyiből akár a város saját magának is építhetne egy újat, vagy ha nem, fedett csarnokká alakíthatná át a már meglévő jégpályát az Erzsébet-szigeten.
A város és a Szlovák Jégkorongszövetség közti megállapodással, valamint a csarnok megépítésével összefüggő kérdésekkel a városi képviselő-testület múlt heti ülésén foglalkozott. A városatyák úgy határoztak, megvárják amig a szerződéstervezet elkészül, s csak az után hoznak döntést.