REAL-K

Időszámításaink

oraatallitas

Mit nyernénk és mit veszítenénk az óraátállítás eltörlésével?

Szükségességét ma már kevesebben magyarázzák energetikai okokkal, eltörlését ugyanakkor széles tömegek indokolják az emberi szervezetre gyakorolt káros hatással. Hetekkel ezelőtt már az Európai Parlamentben is felmerült: az óraátállítás menjen vagy maradjon?

Nem volna miről beszélni, ha a Föld forgástengelye merőlegest alkotna a keringési síkjával (az ekliptikával). Ebben az esetben ugyanis egyforma hosszúságúak lennének a nappalok és az éjszakák – az év minden napján. Vagyis nem volna téli és nyári időszámítás, ahogyan óra­átállítás sem. Kár lenne azonban elhamarkodottan ítélkezni, és a Teremtő alkotó munkáját vagy a vak véletlent (kinek-kinek meggyőződése szerint) okolni, hiszen a Föld – 23,5 fokos – tengelyferdesége számos előnnyel is szolgál: nélküle például nem váltakoznának az évszakok és merőben másként nézne ki az élővilág is azon a földrajzi szélességen, ahol élünk.

people-not-respecting-your-time

Kelő nappal én sem kelek

Hála bolygónk e jellemzőjének (sajátosságot azért nem írhatunk, mert a Naprendszer bolygóinak többsége néhány fok eltéréssel szintén abban a síkban kering a Nap körül, mint a Föld), jól megszokott és ismert környezetünktől nem kell megválnunk. A civilizáció beköszöntével (és a villanyáram feltalálásával) azonban attól, hogy a természet által diktált napszakok szerint rendezzük be életünket, egyre inkább búcsút vehetünk. Pontosabban: már régen búcsút vettünk, hiszen az emberiség nagy része a 21. században nem akkor kel és nem akkor tér nyugovóra, mikor a Nap – vagyis amikor azt a természet rendje megkövetelné. Ezért fordulhat elő, hogy miközben az emberiség évezredekig jól megvolt óraátállítás nélkül, addig az utóbbi évtizedekben egyre több vita övezi a kérdést: hogyan tuszakoljunk bele egy napba (abba a időszakba, amikor ébren vagyunk) minél több napfényes órát? Merthogy a probléma középpontjában éppen ez áll: annak ellenére, hogy eltávolodtunk a természettől, hogyan tudnánk mégis az általa nyújtott előnyöket (a természetes fényt) a lehető legoptimálisabb és leggazdaságosabb módon kiélvezni?

Néhány héttel ezelőtt már az Európai Parlament (EP) is foglalkozott a téli és nyári időszámítás kérdésével, s nagy többséggel (384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal, 12 tartózkodással) elfogadta azt az állásfoglalást, amely az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezi. A javaslatot beterjesztők mögött az emberek széles tömege áll. Úgy vélik, az óraállítás nem érte el a célját, sőt káros élettani hatásokat idézhet elő: negatívan befolyásolhatja a bioritmust, különböző pszichikai zavarokhoz vezethet, növelheti a közlekedési szerencsétlenségek számát és a munkatermelékenységet is csökkentheti. Jóllehet azt, hogy ezek összefüggésbe hozhatók az óraátállítással, tudományos kutatások egyelőre nem támasztják alá, az európai parlamenti képviselők az elfogadott állásfoglalásban mégis arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést a nyári időszámításról szóló irányelvről, és szükség esetén tegyen javaslatot annak felülvizsgálatára.

time-management-for-moms-3

A nyárit? Vagy inkább a télit?

Az óraátállítás kérdésének uniós napirendre tűzését egyébként Finnország kezdeményezte azt követően, hogy állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól. Ám nem a skandináv ország volt az egyetlen Európában, ahol az utóbbi években ez az igény felmerült. Olyannyira nem, hogy 2011-ben Oroszországban, Ukrajnában, tavaly pedig Törökországban eltörölték az évi kétszeri időszámítást (igaz, az oroszok később újra bevezették), de Belgiumban, Olaszországban, Szlovéniában és legutóbb Magyarországon is nagyobb figyelmet szereztek maguknak az óraátállítás kritikusai.

Mivel azonban 1996 óta uniós irányelv szabályozza a kérdést, ezek a külön szálon futó nemzeti kezdeményezések – ha uniós tagországokról volt szó – eddig nem sok mindenben bízhattak. Az, hogy most már Brüsszel is áldását adta, hogy legalább elkezdődhessen egy vita, és vizsgálják meg az óraátállítás előnyeit, illetve hátrányait, mégsem jelenti azt, hogy egyenes út vezet az óraátállítás megszűnéséhez. Az egyes országok ugyanis más-más módon igyekeznek megoldást találni a kérdésre: egyesek a nyári, mások a téli időszámítást törölnék el.

Magyarországon például egy jobbikos parlamenti képviselő tavaly benyújtott javaslata szerint nem – az országban 1980-ban bevezetett – nyári időszámítást „száműzné“, éppen ellenkezőleg: télen is ezt alkalmaznák. Az elképzelést egy nem reprezentatív felmérés szerint az emberek többsége támogatja, nem is haboztak a kormánypártok az ügy mellé állni. Ezzel a támogatással az ügy, ha sokat nem is, annyit mindenképpen elért, hogy az illetékes parlamenti bizottságban megtörtént a javaslat tárgysorozatba vétele. Ami, valljuk be, egyelőre nem sokat jelent, még annál is kevesebbet, mint amiről az EP-ben döntöttek.

teenagersleeping0202a

Napfelkelte előtt az iskolapadban

De vajon mivel járna, ha Szlovákiában is elfogadnának egy ehhez hasonló javaslatot – vagyis az, ha télen is nyári időszámítás szerint élnénk? Mindenekelőtt azzal, hogy nyugati szomszédaink (és az uniós tagországok nagy része) helyett többek között Romániával kerülnénk egy időzónába, aminek hátrányát nemcsak a nemzetközi közlekedés (repülő-, vonat-, autóbusz-menetrendek), hanem az egységes uniós piac vonatkozásában is megéreznénk.

De talán nem is ez a legfőbb probléma a nyári időszámítás „kiterjesztésével“: hanem az, hogy téli napfényes reggelek feláldozásával sokkal többet veszítünk, mint azt elsőre gondolnánk. Mert valóban nyernénk ugyan jónéhány világos estét (januárban például az, aki ötig dolgozik, még bőven világosban indulhatna haza, február végén pedig csak húsz perccel hat után sötétedne), ám ennél is több olyan téli reggelt veszítenénk, amikor már világos van. Gondoljunk csak bele: gyermekeink decemberben, januárban és február elején (vagyis bő két hónapig) már napfelkelte előtt (vagyis még sötétben) az iskolapadban ülnének! Ebben az időszakban ugyanis nyári időszámítás szerint csak nyolc után világosodna.

Nem lenne azonban sokkal kedvezőbb a helyzet akkor sem – ahogyan az például az EP-ben is felmerült –, ha a nyári időszámítást törölnénk el, és csak a téli maradna meg. Ebben az esetben ugyanis a nyári estéink vesznének el. Este hét után például az eddigi 170 helyett csak 100 napon sütne a nap, augusztus-szeptember fordulóján a napnyugta pedig már fél hét előtt beköszönne, miközben júniusban hajnali négy előtt (a napforduló előtt, június 21-én egészen pontosan már 3:45-kor) megjelennének az első napsugarak. A mérleg egyik serpenyőjében tehát az évi kétszeri átállás okozta nehézségek, a másikban az ismeretlenül sötét téli reggelek, illetve nyári esték szerepelnek. Lehet választani!

Langschadl Mátyás

Top