purchase an essay online research essay papers how to buy a research paper earn money writing online

Értékelték az egyetemeket. Hogyan szerepelt a Selye?

Idén 10. alkalommal jelent meg az ARRA-jelentés, amelynek elsődleges célja a szlovákiai felsőoktatási intézmények rangsorolása. A mostani összefoglalóból érdekes tendenciák is kiolvashatóak, és azt is megtudhatjuk, miként értékeli a ratingügynökség a Selye János Egyetemet

Obrázok 020

A nemrégiben megjelent jelentés az aktuális éves rangsoron kívül a 2003-2013-as ciklusra is felvázolja a változások irányvonalát. Jelentős a mozgás a hallgatók létszámát illetően, de más téren is sokat változott a szlovákiai felsőoktatás. A felmérésben 112 tanulmányi kart (104 állami, 8 magánintézményt) értékeltek 11 szakterületbe sorolva.

Az elmúlt 10 évben az egyetemeken oktatók száma jelentősen nem változott, átlagosan 10 ezer körül mozgott, azonban az ott dolgozók képesítése jelentősen javult. A professzorok aránya 12 százalékról 15-re emelkedett, a doktori végzettségű (PhD.) oktatók pedig 57 százalékról 88-ra emelkedtek. Az egyetemeknél fontos mutató, hogy milyen a publikációs tevékenység, amelyben a számok szerint nagy volt a javulás. Míg az elmúlt 10 évben a világban 58 százalékkal növekedett a publikációk száma, addig Szlovákiában ez 130 százalékos növekedést mutatott. Ugyanakkor a nagy mennyiség nem minden esetben egyenlő a minőséggel, ennek kiderítésére az idézetek számát használják, azaz hogy a publikációkat hányszor említik meg újabb tanulmányokban. Hiába volt sokkal több kiadvány, a későbbi hivatkozások tekintetében csupán 39 százalékos volt a növekedés a világban elért 52 százalékkal szemben.

Ami a hallgatók számát illeti, 2008-ig fokozatos volt a növekedés, amikor az összlétszám elérte a 215 ezret, kétharmaduk nappali, harmaduk pedig távutas formában tanult. 2008-at követően viszont fokozatosan csökken a felsőoktatásban tanulók száma, az idei évben már csak 180 ezren vannak. Demográfiai és más tényezőket figyelembe véve a következő 8 évben 140 ezerre süllyedhet a hallgatói létszám. Érdekességnek számít, hogy az elmúlt évtizedben a Csehországban tanuló szlovákiai hallgatók és a Szlovákiában tanuló külföldiek száma is megduplázódott. Jelenleg cseh egyetemeken közel 23 ezer szlovák állampolgár tanul, Szlovákiában pedig 3,9 százalék a külföldi hallgatók aránya.

Figyelmeztető adatnak számít, hogy jelentősen csökkent az egyetem iránt érdeklődők száma, míg az egyetemi kapacitások nem változtak számottevően. Ebben az évben a 62 ezres egyetemi kapacitásra 88 százalékos volt a jelentkezés, azaz kevesebb volt az érdeklődő, mint a hely. Ezt a statisztikát tovább rontja, hogy jóval kevesebb a felvett, majd beiratkozó hallgató, mint a jelentkező, így idén a tervezett 62 059 egyetemi helyre a valóságban csak 41 628 hallgató iratkozott be az év elején. A túlkínálat elsősorban a minőségre van jelentős hatással, mivel egyre több helyen csak formális felvételiket tartanak, az intézmények küzdenek a hallgatókért. A sikeresen felvételizők aránya 72 százalékról 85-re emelkedett, és valós próbatétellel járó felvételi vizsga már csak néhány egyetemen van. A hallgatói létszámmal elsősorban a kisebb egyetemek küzdenek, a legjobban értékelt intézményekbe viszonylag kiegyensúlyozott a jelentkezők száma. Az említett statisztikákra reagálva az újdonsült oktatási miniszter, Juraj Draxler kilátásba helyezte az egyetemek számának és létszámának átszervezését.

Nem túl hízelgő értékelés a Selyének

A rangsorolás része volt a két magyar vonatkozású intézmény, a komáromi Selye János Egyetem és a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara. A Selye három kara – tanárképző, gazdasági és teológia – külön csoportban szerepelt, míg a nyitrai kar az egyéb oktatást felvállalók sorában kapott helyet.

A  karok szakterületek alapján vannak csoportosítva, és olyan mutatókat vesznek figyelembe, amelyek nyilvánosan elérhetőek. Ide tartoznak a hallgató- és tanárlétszámok, a kar vonzereje (érdeklődők száma, külföldi diákok, hallgatók származásának távolsága vagy a tanulmányok utáni munkanélküliség), kutatás és fejlesztés (a publikációk és az idézetek száma), a posztgraduális képzés (a doktoranduszok száma és aránya, továbbá azok publikációi) és ugyanúgy figyelembe veszik a pályázatokon elért sikerességet (hazai és külföldi egyaránt). Az értékelés gyakran kritikákat is kap, melyek szerint a számok néhány területen félrevezetőek lehetnek, bizonyos szempontokat nem lehet adatokra lebontani. Gyakran hangzik el az is, hogy nemzetiségi oktatásnál más oktatási célokat is figyelembe kell venni, és a szakembergárdát is egy szűkebb körből lehet felállítani. Másfelől a szlovákiai magyar egyetemeknek nagy segítség lehet a komoly hagyományokkal rendelkező magyarországi egyetemek szakmai segítsége, amelyből a hallgatói és a tanári képzés során is jelentősen profitálhat. A Selye esetében azonban arra is van példa, hogy bizonyos pályázati tevékenység vagy kutatás magyarországi háttérrel működik, ezért nem veszik figyelembe az értékelésben, így ferdíti a végeredményt.

A „fiatalabb“ egyetemek gyakran szóvá teszik, hogy nem kiegyensúlyozott az olyan rangsorolás, ahol nagy múltú egyetemekkel vetik őket össze, azonban a jelentés az újabb egyetemeknél egy évszámok alapján felállított szorzóval kompenzálja az eredményt. Ide tartozik a Selye János Egyetem mindhárom kara, amely hivatalosan 2004-ben indult.

A közgazdasági karok listáján 14 szlovákiai kar található, az elmúlt négy évben minden esetben az utolsó helyen végzett a Selye gazdasági kara. Nagy a lemaradás a doktoranduszok száma terén, de ugyancsak gyenge a pályázati eredményesség és a kutatás. Érdekességnek számíthat, hogy a rangsor első két helyezettje nem fővárosi egyetem, mivel kimagaslóan a legjobb a kassai (TUKE), majd némi lemaradással a nyitrai mezőgazdasági egyetem (SPU) kara szerepelt.

A tanárképző karok esetén 9 kart hasonlítottak össze, az eredmény a komáromi intézményre nézve ugyancsak nem hízelgő. Az elmúlt négy évben tavaly első alkalommal sikerült feljönni az utolsó előtti helyre, de az idei értékelésben újra a lista aljára esett vissza a Selye tanárképzője. A számok viszont mindenképpen azt tükrözik, hogy a gazdasági karoktól eltérően itt jóval kisebbek a különbségek az egyetemek között, a Selye lemaradása nem olyan nagy. A legjobb eredményt ugyancsak kimagasló teljesítménnyel a nagyszombati egyetem érte el, majd a pozsonyi Komenský egyetem pedagógiai kara következik.

A teológiai karok esetében a Selye kara már jobb eredményeket mutat, de az alacsonyabb pályázati tevékenység és kutatás miatt a 7 karból csupán az utolsó előttire került a Selye, azonban ugyancsak szorosabb versenyben.

egyetem

A nyitrai Közép-Európai Tanulmányok karán is magyar nyelven folyik az oktatás. Ez az oktatási egység az egyéb társadalomtudományi ismereteket oktató helyek kategóriájába került. A nyitrai központ 13 induló között a harmadik helyre került, a korábbi években is dobogós volt. Bővebb információk a rangsorolásról a www.arra.sk weboldalon találhatók.

Az ARRA-jelentés rangsoraiban tehát nem szerepeltek túl jól a Selye János Egyetem egyes karai, azonban Tóth János rektor szerint vannak szép eredményeik. A Selye megalakulása óta eltelt 10 évet értékelve a rektor rámutatott, a nagyobb létszámú egyetemeknek jobbak az eredményeik, de az egy főre lebontott statisztikákban a komáromi egyetem az élvonalba került. Az egy oktatóra jutó publikációk terén a harmadik helyre jött föl, de más monográfiák publikálásában is az élen járnak – hangsúlyozta a Selye rektora az idei jubileumi tanévnyitón mondott beszédében.

(kb)

Top