Épüljön lakópark a Duna mellett?

RH-d-13

Épüljenek korszerű, színvonalas lakások Komáromban, az Erzsébet-sziget közelében? Fenyegetné-e a sziget végén lévő ivóvízkutakat az új lakópark? Valós a veszély, hogy valakik trükkösen a város által elutasított cseppfolyós gáz áttöltő állomást akarják megépíteni? A Royal House lakópark megvalósulásának kulcskérdése, lesznek-e megfelelő garanciák arra, hogy az új tulajdonos ne adhassa tovább egy harmadik félnek a városi telket, hogy csakis lakópark épülhessen itt, ami környezetvédelmi szempontból sem jelent kockázatot.

Az Erzsébet-szigeten, az ivóvízkutakat veszélybe sodorva akarnak lakóparkot építeni Komáromban – így szól a pletyka, ami a közösségi hálón nem először borzolja a kedélyeket. Utánajártunk, mi a valóságalapja a szóbeszédnek.

Nemrégiben egy kérvény futott be Komárom városához. A Davydov Building Kft. ebben egy 2,92 hektáros, elhanyagolt terület megvásárlását kéri a várostól, hogy ott lakóparkot építsen, magasabb komfortfokozatú lakásokkal, parkosított, zöld környezetet kialakítva. Valójában nem az Erzsébet-szigeten helyezkedik el a kérdéses városi telek, csak annak közelében, egész pontosan a komáromi kikötői medencétől nyugatra.

b0011

Aggályok

A kérvényről egyelőre nem tárgyaltak a képviselők. Andruskó Imre ugyanis javasolta, hogy az ügyben majd az újonnan megválasztott testület döntsön. Már a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében is utalt rá, nem támogatja az elképzelést, kérdésünkre pedig kifejtette azt is, hogy miért nem. „Komoly terhelést jelentene a környéknek a beruházás, a megnövekedő autós forgalom, és a közeli ivóvízkutakat is veszélyeztetheti. Abba sem lesz a városnak beleszólása, hogy végül kik költöznek a lakásokba. Sőt, tartok attól is, hogy végül nem lakópark épül ott, hanem valami más, például a cseppfolyós gáz áttöltő állomás, amit már évek óta szorgalmaz egy másik beruházó” – válaszolta kérdésünkre Andruskó Imre, akinek az sem oszlatná el aggályait, ha az adásvételi szerződésbe belekerülne, csakis lakópark épülhet a területen. Hozzátette, mivel a városfejlesztési tervben rekreációs területként van megjelölve a telek, azt is módosítani kellene, holott nemrég hagyták jóvá. Nem ő az egyetlen a városi képviselők közül, akinek fenntartásai vannak a fejlesztéssel kapcsolatban. Több szigeti lakos is ellenzi a terveket.

Megkerestük a lakópark tervezőjét, a komáromi Litomericzky Nándor építészmérnököt. Az előzményekről szólva elmondta, néhány évvel ezelőtt került kapcsolatba a Royal House társaságot Szlovákiában képviselő Davydov Building vállalattal, személy szerint Yuriy Davydov ukrán származású üzletemberrel, aki jópár éve Bécsben él. „Előbb arról volt szó, hogy Érsekújvárba tervezünk egy lakóparkot, komáromiként azonban felhívtam a beruházó figyelmét egy itteni helyszínre is. A kikötői medencétől nyugatra elterülő közel 3 hektáros területet Komárom évek óta eladásra kínálja, többek között a Miért Komárom? című befektetőknek szóló kiadványában, ám eddig senki sem érdeklődött iránta. Egy helyszíni terepszemlét követően az üzletember megállapította, hogy a telek megfelelő helyszín lenne egy kifejezetten ligetszerű, zöld lakópark építésére. Ezért felvettük a kapcsolatot a városvezetéssel, egyeztettünk a városi főépítésszel, a városfejlesztési osztály szakembereivel, majd nemrégiben hivatalos kérvényt is benyújtottunk, melyben a beruházó kéri a kérdéses telek eladását lakópark építése céljából“ – vázolta az eddig történteket Litomericzky Nándor. Hangsúlyozta, szakmai szempontból nincs akadálya a lakópark építésének, ezt a főépítész is és a városfejlesztési osztály is megerősítette.

RH d-6a

A főépítész támogatja, de kiskapuk nélkül

Csémy Krisztián főépítész szakvéleményében leszögezte, a lakópark „a város jövőképét tekintve egy elfogadható fejlesztés“. Ugyanakkor megjegyzi, megépüléséhez szükséges a területrendezési terv megváltoztatása, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy ki kell küszöbölni az olyan kiskapukat, amelyek lehetővé tennék, hogy a későbbi tulajdonos továbbadhassa a területet, esetleg valamilyen más jellegű beruházást valósíthasson meg – vagyis lakópark helyett valami más épüljön ott. Ha jogilag ez megoldható, akkor a főépítész támogatja a terület eladását a beruházónak.

Litomericzky Nándor ezzel kapcsolatban rámutatott, az eladási szándék jóváhagyása után egyeztetnének a várossal az adásvételi szerződés pontos feltételeiről. Szerinte semmi akadálya annak, ha belefoglalják a megállapodásba, hogy csakis a kérvényben szereplő lakópark épülhet meg a területen, ellenkező esetben viszont a tulajdonjog visszaszáll a városra. „Úgy gondolom, ez elegendő biztosíték arra, hogy itt ne valósulhasson meg más fejlesztés. Lokálpatrióta vagyok, én sem szeretném, ha valamilyen nem oda illő dolog épülne a Duna-part közelében“ – mondta a tervezőmérnök. Hozzátette, a beruházás közlekedésre gyakorolt hatásáról is egyeztetnek várossal, és készek arra, hogy hozzájáruljanak a lakópark és a Pozsonyi úti körforgalom (Merkury Market) között húzódó útszakasz kiszélesítéséhez és rendbetételéhez.

04

Lényeges kérdés, hogy mennyire megalapozottak az Erzsébet-szigeten lévő ivóvízkutakkal kapcsolatos aggályok. Litomericzky Nándor hangsúlyozta, a kutak körül egy a városfejlesztési tervben is kijelölt védőzóna található, ami egyáltalán nem lóg bele a megvásárolni kívánt területbe, vagyis megalapozatlannak tartja az ivóvíz miatti aggodalmakat. Hozzátette, a tervdokumentáció minden tekintetben megfelel az érvényes törvényeknek és jogszabályoknak. Ruman Patrik, a KOMVaK vezérigazgatója ellenben úgy véli, rejthet kockázatokat a beruházás, attól függően, hogy milyen módon szeretnék megoldani a szennyvíztisztítást – egy helyi kis tisztítóállomás ugyanis biztos rizikót jelentene, meghibásodás esetén ugyanis beszennyezhetné a kutakat, melyek 50 ezer komáromit és környékbelit látnak el ivóvízzel. A telek alatt ráadásul két fő vízvezeték húzódik, amelyeket biztosan át kellene helyezni, más nyomvonalon vezetni, ami műszakilag nem könnyű megoldás, és nem is olcsó. Litomericzky Nándor szerint a mérnöki vezetékek, például a vízvezeték áthelyezését a beruházó megoldaná, a költségeket állná. Előkészületben van a környezetvédelmi hatástanulmány készítése is, ami a felmerülő aggályokat szakmai alapon vizsgálja meg.

Pontosan milyen lakópark épülne?

A kérvényből kiderül, nyolc 4 szintes lakóépületet terveznek – ezek kettesével egymás mellett, négy egységet képezve helyezkednének el. A földszinten külön bejáratú üzlethelyiségeket alakítanának ki, ahová a későbbiekben kávézó, cukrászda, fodrászat, kozmetikai szalon, gyógyszertár, irodák és különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások költözhetnének. Összesen 45 egyszobás, 96 kétszobás, 72 háromszobás, ezen kívül, a nem emeletnek számító legfelső, ötödik szinteken 16 penthouse típusú lakást is kialakítanának – a tetőket is parkosítanák. A mélygarázsokban összesen 229 férőhely lenne, de további 109 szabadtéri parkolóhelyet is kialakítanának. Kiépülne a lakópark infrasktruktúrája, utakkal, járdákkal. Az egyes épületeket Komárom történelmével kapcsolatos témájú üvegmozaikok díszítenék. Parkos-ligetes területet alakítanának ki szökőkúttal, szobrokkal. Ezen túl egy különálló, messzebbről is jól látható, jellegzetes formájú magas lakóépület is szerepel a tervekben, mely a lakópark, illetve a város egyik újkori jelképévé válhatna.

esti

Litomericzky Nándor szerint a Komáromba tervezett jövőbeli beruházás előnyös lenne a városnak. Egy bozótos-fás, elhanyagolt terület kapna civilizált, parkosított külsőt – a telek rendbetételére belátható időn belül biztos nem lenne anyagi fedezete a városnak. „Kiváló minőségű, természetes szépségű környezetben lévő lakásokat terveztünk, a legkorszerűbb hőtechnikai megoldások figyelembe vételével“ – szögezte le. Nem elhanyagolható az adásvétel anyagi vonzata sem, hiszen a telekért a város által előzetesen megállapított borsos vételárat, 1,3 millió eurót a beruházó hajlandó elfogadni, és az itt épülő lakások után a későbbi tulajdonosok ingatlanadót is fizetnek majd. A tervezett beruházást a Davydov Building Kft. az építési engedély kiadásától számított három éven belül szeretné megvalósítani – közölte a tervezőmérnök.

Ki az építtető?

Egyesek szerint felettébb gyanús az ukrán hátterű vállalat, hiszen csak fél éve alapították. Ugyanakkor a komáromi székhelyű Davydov Building Kft. csupán egy leányvállalat, gyakorlatilag a 2004 óta működő Royal House társaság szlovákiai képviselete.

IMG_2242Izsán jelenleg is épül a Szent Erzsébet ház az ukrán hátterű vállalat részvételével

A város érdeklődött a szlovákiai ukrán nagykövetnél az ukrán származású üzletemberről, mire a nagykövet válaszában hangsúlyozta, az elmúlt évek tapasztalata után csak ajánlani tudja a vállalatot, mely számtalan lakóépület és ház építésében vett részt többek között Kijevben, Ogyesszában, és mindig magas színvonalú munkát végzett, betartva a határidőket. „Egy tapasztalt, jó pénzügyi hátterű, magas szakmai tudású vállalatról van szó“ – zárta levelét az ukrán nagykövet. A vállalat lakóingatlanok építésével foglalkozik évek óta, katalógusaikban több színvonalas sorház, lakótömb szerepel.

A Komáromban beruházni kívánó társaság egyébként nem ismeretlen régiónkban, hiszen részt vesznek egy nagy izsai beruházásban. Itt a katolikus templom mögötti telken jelenleg is folyik a Szent Erzsébet ház építése. Ez egy 34 önkormányzati lakást magába foglaló épületegyüttes, melynek földszintjén különböző szolgáltatásokat nyújtanak majd – a posta, egy gyógyszertár, körzeti orvos, fogorvos, kozmetikus és fodrászat költözik majd ide. Tervezője ugyancsak Litomericzky Nándor, a Davydov Building szállítja a fő tartóelemeket, melyek 20 centiméteres szigeteléssel és díszítőelemekkel vannak ellátva. „Építőanyagaik minden szükséges szabványnak megfelelnek, sőt, az egyik leggazdaságosabb, A1-es energetikai osztály követelményeit is teljesítik, így az egész megyében párját ritkító épület épül Izsán. Csak pozitív tapasztalataim vannak a céggel, profi munkát végeznek“ – szögezte le kérdésünkre Domin István, Izsa polgármestere.

IMG_2257Izsa polgármestere szerint jól halad az építkezés, elégedett a vállalattal

Lemaradás a korszerű lakások építésében

A tervezőmérnök zárszóul elmondta, értetlenül áll a kritikák előtt. „Ha körbenézünk a szomszédos városokban, azt látjuk, Komárom lemaradt az új, színvonalas lakások építésében. A polgárságnak, a középrétegnek, vagy például a komáromi egyetemen végzett fiataloknak is megfelelő laká­sokat kellene tudnunk kínálni, ezzel is Komáromban tartva őket. Hogy városunkban ne csak elavult lakótelepi lakásban lehessen gondolkozni, amire a megvásárlás után még eurótízezreket kell költeni, hanem rendezett, szép környezetben, kulcsra kész, korszerű lakásokat is tudjunk kínálni“ – mutatott rá Litomericzky Nándor. A Davydov Building Kft. hamarosan egy sajtótájékoztató keretében is részletesen be kíván számolni a lakóparkkal kapcsolatos elképzeléseiről.

Keszegh Béla, Komárom új polgármestere nem látja akadályát a beruházásnak, amennyiben átlátható módon, megfelelő garanciákkal és feltételekkel valósul meg. Elismerte, valóban jelenthet problémát a megnövekedett forgalom, de ezt meg lehet oldani a beruházó bevonásával, ahogy a vezetékek kérdését is. „Ha ott lakópark lesz, azzal lezárhatjuk az LNG-terminál ügyét is, amit elutasítunk. Komáromnak nemcsak startlakások és szociális lakások kellenek, gondolnunk kell a középosztályra is“ – nyilatkozta a polgármester, hozzátéve, a kérdésről természetesen a képviselők döntenek majd.

b0012

Először vélhetően a karácsony előtti testületi ülésen tárgyalnak a városatyák a kérvényről. Ha elutasítják, azzal leállítják a lakópark építésének ötletét. Ha viszont támogatják az eladási szándékot, azzal még nem kap zöld utat a beruházás. Ebben az esetben több hónapos szakmai egyeztetés következik a felek között, melynek során rögzítik az adásvételi szerződés pontos feltételeit, belefoglalva akár azt is, hogy a lakóparkhoz vezető út kibővítése a beruházó költségére történjen. Ezt követően a konkrét szerződést – valamint a területrendezési terv módosítását – is jóvá kell hagynia a testületnek ahhoz, hogy ott megépülhessen a Royal House lakópark.


A hullámtörő

hajogyar1

A 20. század elejéig valóban sziget volt az Erzsébet-sziget. Ekkor azonban, összefüggésben a Duna szabályozásával és az árvizek elleni védekezéssel, a sziget nyugati végét egy földsávval a szárazföldhöz kapcsolták. Ezt az új területet a komáromiak hullámtörőnek nevezték el. Ezzel védték a Kis-Duna ágában 1900 és 1903 között létesült téli kikötőt. A tervek szerint a lakópark ezen a feltöltött földsávon helyezkedne el, ott, ahol 120 évvel ezelőttig a Duna mellékága folyt.


Csaba Ádám

Top