A parlament második olvasatba utalta a kisebbségi kulturális alap létrehozásáról szóló törvényt. Aminek értelmében az eddigiekhez képest kétszer annyi pénzt kaphat a magyar kultúra is! Dolgozunk tovább! – adta hírül büszkén Bastrnák Tibor komáromi parlamenti képviselő a szociális hálón. Önmagában pompás hír. Ha azonban az idei támogatások tükrében nézzük, amelyről ugyancsak a napokban döntöttek, már nem annyira.

Nem könnyű piaci alapon megélnie egy félmilliós – ja igen, már annyi sem – közösség kulturális szervezeteinek, sajtójának, együtteseinek. Nagy szükség van az állami támogatásra. Ismerve a szlovákiai magyar közállapotokat, sok támogatásra pályázó, akiket nem értek el az éppen hatalmon lévő pénzosztók csápjai, már egy kisebb támogatásnak, egy kis morzsának is örülne. Nyilván, előbb a csókosok, baráti pályázók igényeit kell kielégíteni – beteges dolog, de ez a valóság –, de hát a maradékból csak csurran-csöppen, legalább a látszat kedvéért. Idén még a látszatra sem sikerült minden esetben figyelni.

Mivel e sorok írásakor még nem nyilvános a teljes támogatási lista, csak a Delta példájával illusztrálhatjuk, hogy nagyon nincs rendben a rendszer. Normális dolog, hogy a legmagyarabb járás legolvasottabb nyomtatott lapja egy centet se kapjon az adófizetők pénzéből? Konkrétan arra a célra, hogy egy külön rovatban rendszeresen beszámoljunk az állami munkaügyi hivatal közreműködésével zajló állásinterjúkról, állásbörzékről, illetve bármilyen munkahelykeresést megkönnyítő információról – hangsúlyozottan magyarul. A pénzosztók és a mögöttük állók szerint ez nem fontos. Marika néni és Zoli bácsi majd felmegy szépen a netre, és a Google segítségével megkeresi szlovákul az álláslehetőségekkel kapcsolatos infókat. De az is lehet, hogy valaki majd készít egy 100 oldalas uniós projektet „A magyar közösség foglalkoztatásának javítása a Komáromi járásban“ címmel, és nyer rá pár millió uniós pénzt, és létrehoz egy 2 évig működő weboldalat. Nem túl költséghatékony megoldás, de jó ötlet, nem? Jut majd a támogatásból másra és másnak is.

Ha végleg elfogadják a kulturális alap létrehozásáról szóló törvényt, akkor jövőre igazságosabbá válhat a pénzosztás – a nemzetiségi szervezetek képviselői választhatják meg azokat a személyeket, akik végül odaítélik a támogatásokat. Így hangzik a pozitív olvasat. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy ez csak az elméletben lesz-e így, vagy a gyakorlatban is igazságosabbá válik az elosztás. Hiszen elméletileg az idén is szakmai értékelőcsapat, majd szakbizottságok döntöttek a támogatásokról – pártatlan pénzosztásról azonban nem beszélhetünk. Puszta véletlen lenne, hogy Bugár Béla és Bastrnák Tibor két héttel ezelőtti közös komáromi fórumán a Híd elnöke azt mondta, a Deltát azért nem hívták meg, mert „ott rúgunk beléjük, ahol nem is lehet“? Ez persze nettó ostobaság, de Bugár Bélának ezt súgták a fülébe, mi mást mondhatott?

Ha a gyakorlatban nem változik a pénzosztási mechanizmus, ha továbbra is részrehajlóan osztják a közösségünk egészének járó támogatásokat, akkor kulturális alap ide vagy oda, jövőre is csak egyesek örülhetnek a kétszer akkora pénzcsomagnak. A kampánypénzek és a szekértoló sajtó támogatása majd duplázódik, több lesz az olyan rendezvény, ahol majd pártkatonák integetnek. Akire a hatalom rásüti a „kettesek“ bélyegét, újra kimarad, hiszen kétszer nulla is nulla. Egyébként meg változhatnak a szelek, az egyesekből könnyen lehetnek kettesek, és fordítva. El kellene végre indulni egy igazságosabb rendszer felé.

De minden rosszban van valami jó, ráadásul ennek az olvasó örülhet. Kiszolgáltatott közéletünkben erősen működik az öncenzúra és a meghunyászkodás, még kis támogatás esetén is bekapcsol a szűrő. Ez viszont nem fenyegeti a Deltát, ezek után a gyanú árnyéka sem vetülhet ránk, így a régió legolvasottabb lapját tartva kezében nem kell attól tartania, hogy egy-egy párt nótáját fújjuk. Továbbra is eleget teszünk alapvető feladatunknak, a jövőben sem mászunk bele a pénzosztók mögött állók hátsó felébe, és támogatás nélkül is írunk majd az aktuális álláslehetőségekről – figyelemfelkeltés céljából mostani számunk kivétel. Reméljük, olvasóinknak mindez tényleg remek hír.

Csaba Ádám főszerkesztő

(Kommentárunk a Delta múlt heti számában jelent meg)