Az új évben várható legfontosabb változások

menza-guta (6)

Mint mindig, idén is több dolog változik az előző évhez képest. Köszönhetően a januártól életbe lépő törvénymódosításoknak, az automatikus szabályváltozásoknak, de az energiaárak esetében a világpiaci árak is befolyással vannak a hazai drágulásra. Nagyjából 5 százalékkal drágul ugyanis a villany, a hőenergia és a lakossági gáz, ugyanakkor emelkedik a minimálbér, az iskolások ingyen kapnak ebédet, de bevezetik az üdülési utalványokat is, azonban ezt csak a dolgozók kisebb része kapja meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.

Növekvő minimálbér és bérpótlék

Több változás is érinti a munkavállalókat. A leglényegesebb, hogy januártól bruttó 520 euróra emelkedik a minimálbér, ami 2018-hoz képest 40 eurós növekedést jelent. A minimálbérnek megfelelő nettó összeg 430 euró, ennyit kapnak kézhez a legalacsonyabb fizetésért dolgozók. Órabérre számolva ez néhány cent híján 3 euró.

Idén tovább emelkedik az éjszakai és hétvégi munkáért járó bérpótlék. Egy törvénymódosításnak köszönhetően első lépcsőben már tavaly májusban megemelték a vonatkozó bérpótlékokat, idén januártól egy kisebb mértékű növekedés lesz (automatikusan, a minimálbér emelkedéséből adódóan), végül 2019. május 1-jétől ismét emelkedik a bérpótlék. Ekkortól éjszakai munkavégzés esetén az óránkénti minimálbér 40 százalékának megfelelő összeggel kapnak többet a dolgozók, azaz óránként 1,20 euróval, szombati munkánál az óránként minimálbér 50 százalékával, vasárnap pedig a 100 százalékával jár több a dolgozóknak, a rendes fizetésen felül. Utóbbi esetben ez óránként 3 euró pluszt jelent.

operator

Január elsejével módosulnak a közalkalmazottak fizetésével kapcsolatos szabályok is, ami 229 ezer embert érint országszerte. Bérük minden fizetési osztályban legalább a minimálbér szintjét eléri majd. Átlagosan 10 százalékos béremelésre számíthatnak, nemcsak az állami hivatalnokok, de például a szociális otthonok alkalmazottai, az ápolók és a gondozók is. Nő a rendőrök, tűzoltók és katonák fizetése is.

Üdülési utalvány a dolgozóknak

Januártól bevezetik az üdülési utalványokat, amit a Magyarországon dolgozók már ismerhetnek. Eszerint egy alkalmazott szlovákiai üdülésre fordított költségeinek 55 százalékát, de legfeljebb évi 275 eurót a munkáltatója állja. Az eredeti elképzelés szerint gyakorlatilag minden alkalmazott jogosult lett volna az üdülési utalványra, azonban a munkáltatók tiltakozása miatt végül alaposan átdolgozták a törvényjavaslatot és jelentősen megnyirbálták a kedvezményezettek körét.

A jelenleg hatályos jogszabály szerint már csak a legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok kötelesek biztosítani üdülési utalványokat a dolgozóiknak, az ennél kevesebb embert alkalmazó cégek maguk dönthetik el, hogy adnak-e üdülési támogatást munkavállalóiknak. Az emberek 56 százaléka 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégnél dolgozik, nem nehéz megjósolni, hogy néhány kivételtől eltekintve ők nem kapnak majd üdülési csekket.

Sőt, a nagy vállalatok, gyárak dolgozói sem ujjonghatnak, hiszen egy másik feltétel szerint csak azoknak jár az üdülési kedvezmény, akik legalább két éve dolgoznak az adott vállalatnál. Emiatt az 50 embernél többet foglalkoztató vállalatoknál is csak az alkalmazottak egy része lesz jogosult az utalványra – előrejelzések szerint nagyjából 60 százalékuk.

Ingyenebéd a gyerekeknek

A gyermekes családoknak biztosan jó hír, hogy ingyenessé válik a gyerekek ebédje az oktatási intézményekben. Pontosabban szólva januártól azok az óvodások kapnak ingyenebédet, akik az óvodák nagycsoportjait látogatják – azaz idén iskolába mennek. Szeptember elsejétől pedig az alapiskolába járó tanulók is ingyen kapnak majd ebédet a tanintézményekben. A szociális minisztérium szerint, ha két gyermeket is érint az ingyenebéd, az évi 500 eurós megtakarítást jelent a családnak. Az ugyanakkor egy másik kérdés, hogy az ebéd ingyenessé tétele egyben az iskolában étkező gyerekek számának növekedését okozza majd, ami az iskolai konyhákra nagyobb terhet ró, emiatt pedig a fenntartó önkormányzatoknak okoz többletköltséget.

HH7C9644-e1528456732329(fotó: Fűri Gábor)

Kissé emelkedik a gyermekgondozási segély (rodičovský príspevok), havi 220,70 euróra, a családi pótlék (prídavok na dieťa) is, ami idén 24,34 euró lesz havonta. További változás, hogy az anyasági támogatást (materská dávka) januártól mindkét szülő merítheti – csak nem ugyanarra a gyerekükre. Miközben az anya az újszülött után kapja a támogatást, az apa 3 év alatti idősebb gyermekük után veheti fel, amennyiben szülői szabadságra megy.

Emelkedik a nyugdíjkorhatár

Mint minden év elején, most is valorizálják a nyugdíjakat. A nyugdíjak vagy 2,6 százalékkal emelkednek, vagy pedig egy fix összeggel, ami az adott nyugdíjfajta havi összege 2 százalékának felel meg. A két számolási módszer közül azt alkalmazzák, amelyik magasabb összeget ad ki, tehát a nyugdíjas számára kedvezőbb. Az emelés automatikus. A vonatkozó törvény értelmében tovább növekszik a nyugdíjkorhatár, az 1956 után születettek jelenleg 62 és fél évesen mehetnek nyugdíjba. Nem változnak a különböző eddig is érvényes kivételek, beleértve a nőkre vonatkozó szabályokat is.

Márciustól várhatóan nő majd a szociális segély összege is, egyedülálló rászoruló esetében a jelenlegi 61,60 euróról 64,70 euróra, de minden kategóriában várható 5 százalékos emelés. A kapcsolódó jogszabály módosítását egyelőre nem hagyta jóvá a parlament, de hamarosan vélhetően megszavazzák.

stiahnuť

Dráguló energia

Elsősorban a világpiaci árak emelkedésének köszönhető, hogy az új évtől emelkednek az energiaárak – másodsorban pedig annak, hogy a kormány nem kívánt „rezsicsökkentési“ intézkedéseket hozni. A lakossági gáz és a villany átlagosan több mint 5 százalékkal drágul, a fűtés is csaknem ennyivel, miközben országos szinten a vízdíj is nő 1,7 százalékkal – utóbbi nem érinti a komáromi régiót, mivel a KOMVaK árai nem változnak, a komáromi vízmű nem is kezdeményezte az áremelést az illetékes hivatalnál.

A dráguló energiaárak más területeken is okozhatnak áremelkedést, de kihathat az árakra a bérpótlékok növekedése is. Különösen ott lehet drágulás, ahol gyakori az éjszakai, hétvégi munka – például a pékiparban.

(csaba)

Top