A színfalak mögött a Jókai Színházban

A műszak-3

Az e heti színházi világnap előtt körülnéztünk a Komáromi Jókai Színház díszleteinek hátterében, hogy kik azok, akik előadásról előadásra cselekvő részesei a szemünk láttára születő színpadi illúziónak, még sincsenek reflektorfényben.

Reggel fél kilenckor még csendes a színház. A nemrég felújított öltözők üresek, a sminkes, a kellékes helyisége zárva, alig jár valaki a folyosókon. Semmi sem utal arra, hogy két és fél óra múlva kezdődik A padlás című félig mese, félig musical harmincegyedik előadása. A számot a hatalmas színházi faliújságon látom, a sok-sok közlemény, szereposztás és az előadásokról megjelent újságcikkek fénymásolatai között.

SONY DSC

Hangok és fények

Azután az első, aki megérkezik, Görözdi Szilárd, a Komáromi Jókai Színház hang- és fényrészlegének vezetője. A hangosító pultba ül, komoly számítógépek közé. A pult azért került a nézőtérre, tudom meg tőle, mert a hangkabinból egy jó hangjátékot lehetne keverni, de az igényesség megköveteli, hogy minőségi megszólalást produkáljon a színház. Fontos, hogy Szilárd azt hallja, amit a közönség is hall. „A színház révén ismerkedtem meg Ditzmann Tamás „Maci”-val, hozzá szoktam járni Budapestre előadásokat nézni, és ha már nézed, tanulsz is. Tamás sound designerként dolgozik nálunk. Együtt alkotjuk meg a produkciókat, így például A padlás végleges hangképét” – avat be. Hozott már érdekes helyzetet, hogy a nézőtéren ül. „Közvetlen mellettem négy néző foglal helyet. Volt rá példa, hogy az egyik ifjúsági előadáson kérték a színház wifi-kódját. Csak néztem egy nagyot”.

SONY DSC

Görözdi Szilárd

Az alsó szinten álló öltözők előtti folyosón, egy hatalmas doboz rekeszeiben, névre szólóan sorakoznak a színészek és színésznők mikroportjai. Ezek apró mikrofonok, amelyeket Csicsó Tamás hangtechnikus erősít rájuk. „A legnagyobb ellenségem az izzadó színész. A legfőbb gond, ami egy zenés előadás alatt előfordulhat az, hogy beázik a mikroport kapszulája, amelyet ragtapasszal ragasztunk a színész arcára. Van barna színű, illetve átlátszó, utóbbi bőrbarát. Ám az izzadtságra is vannak jó megoldásaim. Ha csigát képzek a ragtapaszból, már elemelkedik az arctól a kapszula, és kevesebb eséllyel fog beizzadni” – mutatja a csigát az ötödik évadja a színházban dolgozó fiatalember. Előfordult, hogy a színész magán felejtette a készüléket, és beleért a mikroport a vécékagylóba. Utána kivették, megszárították, nem lett semmi baja. „A színészek többnyire a saját mikroportjukat kapják. Ezeket beállítjuk a hangjukra. Tíz portunk van, ezeket átfedésekben is használják a művészek. Elemet mindig cserélünk. Igaz, A padlásban a Témüllert alakító Culka Ottónak csak egy dala van, utána kikapcsoljuk a mikroportját, és elemcsere nélkül fel tudjuk használni legközelebb”.

SONY DSC

Csicsó Tamás Culka Ottóra, Témüller alakítójára ragaszt mikroportot

Tárnok Dávid, az egyik fénytechnikus, a színházi reflektorokról mesél. „Százötven analóg áramkörünk van, ezekbe hetven gépet kötünk be, azután ott vannak még a robotlámpák és az egyéb világítótestek, amiket beszerelünk. A padlásban öt robotlámpa játszik, de van előadás, amelyben fent van még újabb három. A nézőtér mindkét felén egy-egy hatalmas fejgép áll. Minden előadás esetében a rendezővel összerakjuk a fényjeleket és a jelenetfényeket, azután ebből dolgozunk. Rózsás Silvia kolléganőmmel ajánlunk a rendezőnek egy alapot, ő pedig elmondja, mit szeretne még. Mi pedig több nap alatt feltesszük a kért reflektorokat”.

SONY DSC

Tárnok Dávid fénytechnikus

Ha kell, este tízig jelmezt varrnak

Közben érkeznek a színészek. Holocsy Katalin, Bernáth Tamás, Cs. Tóth Erzsébet és a többiek. „Háromnegyed tíztől beéneklés lesz” – mondja Bernáth Tamás, majd újságot vesz elő az öltözőjében. Jelmeze bekészítve. „Minden előadásra kimosott, kivasalt tiszta jelmezeket kapnak a színészek” – tudatja kellemes öblítőillatot árasztó helyiségében, ahogy fogalmaz, az ő kis világában, Hók Adrianna, a férfi színészek öltöztetőnője. Látva csodálkozó tekintetemet, megismétli. „Minden előadás után kimosunk Pallag Marianna kolléganőmmel, a női öltöztetővel együtt. Az előadás előtt pedig kivasaljuk a kosztümöket, és berakjuk a színészeknek az öltözőbe. A színész egy órával az előadás előtt öltözködik” – hangsúlyozza.

SONY DSC

Hók Adrianna, a férfi színészek öltöztetője

Az emeleti folyosó végén álló varrodában rengeteg ruha áll halomban. Kiderül, ezek már a következő produkció, az április 5-én bemutatásra kerülő Kabaré című musical jelmezei. „Valóban sok jelmez készül, Holocsy Krisztinának, aki Sally Bowles-t alakítja, hét ruhája lesz, a nyolc táncos lánynak pedig fejenként két jelmezt készítünk, az már tizenhat következő jelmez, és még csak a főszereplőről és a tánckarról beszéltünk. Ugyan későn kezdtem a tervezéshez, egy hónappal az olvasópróba előtt kaptam a felkérést, de nem lesz gond, ez egy csodálatos varroda” – nyilatkozza Pető Kata jelmeztervező. „Ez az a darab, amikor akár este tízig is varrni fogjuk a jelmezeket, ha szükséges lesz” – teszi hozzá mosolyogva Gál Veronika varrónő, a varroda vezetője.

SONY DSC

Pető Kata jelmeztervező és Gál Veronika varrónő a varrodában

Lent, a sminkszobában Varga Boglárka sminkes-hajas Skronka Tibor színészt maszkírozza A padlás Néma hóhérává. „Először az úgynevezett bázist viszem fel, ami fémréteget képez az arcon, nem engedi, hogy az alapozó vagy a smink belerakódjanak a pórusokba. Ez a fehér pedig egy speciális krémanyag” – magyarázza közben. A fodrásznak kitanult hölgy szerint izgalmas és változatos a színház világa. „Arra törekszem, hogy gyorsan és precízen dolgozzak, hiszen nincs sok idő előadás előtt, minden színésznek készen kell lennie a kezdésre. Az is a célom, hogy ebben a helyiségben mindenki boldog legyen” – jegyzi meg. Skronka Tibor némán bólogat. Még félóra van a kezdésig.

SONY DSC

Varga Boglárka sminkes-hajas, Skronka Tiborral, a Néma hóhérral

Pisztoly az asztalon

Bajcsi Viktória fél éve kellékes. „A padlásban sok a rekvizitum, ha szerencsém van, háromnegyed óra alatt sikerül bekellékeznem. Játszó kellék viszonylag kevés van, ezeket a színész használja, mondjuk, a gengszter egy pisztolyt. Ezt bekészítem a kellékasztalra, és amikor A padlásban a gengsztert játszó Tóth Károlynak szerepe szerint szüksége van rá, elveszi onnan” – mondja. Annak ellenére, hogy rövid ideje van a színháznál, már volt meglepő, nem várt pillanata. „A Mátyás király krónikái című előadásban az Imposztort alakító Culka Ottó egy Mátyás királyos posztert visz a színpadra. Egyszer a poszter leesett a kellék­asztalról, és nem volt mit bevinni. Ottó nagyon ügyesen megoldotta a helyzetet, úgy improvizált, mintha a poszter nem is lett volna az előadásban”.

SONY DSC

Bajcsi Viktória a kellékraktárban

Hasonló kalandja Leczkési Dóra súgónak is akadt, aki a hatodik évadát tölti a Komáromi Jókai Színházban. „A Rómeó és Júliát próbáltuk, Mercutio monológját. Azt kellett volna súgnom a szerepet alakító Szabó Viktornak, hogy sértéslexikon. Félreolvastam, és azt súgtam, hogy sertéslexikon. Persze, nem mondta be, mert érezte, hogy ez csak valami félreértés lehet, és azonnal megnézte a szövegkönyvében”.

SONY DSC

Leczkési Dóra súgó

Hajnali öttől, hajnali ötig

Néhány perccel A padlás kezdése előtt a műszakosok szobájában ülünk, és arról beszélgetünk, miért szép színpadtechnikusnak lenni. Mindig díszletet cipelni, a kiutazásokon órákkal a társulat után hazaérni, miután az utolsó szöget is felpakolták. Ez az életünk, és így jó, mondják ki szinte egyszerre Ifj. Erdélyi Zoltán, Kiss Csaba, Kováč László, Kraslan Koloman, Rab Zoltán, Šipula Zoltán és Zakor Sándor (címlapunkon). „Vidám és összetartó társaság vagyunk” – teszi hozzá ifjabb Erdélyi Zoltán színpadmester – „Persze állandó készenlétben vagyunk, hiszen Nagy László ügyelő hívására azonnal bent kell teremnünk a színpadon, és mondjuk lefúrni egy díszletlábat. A színpadot egy órával a kezdés előtt adom át az ügyelőnek, utána ő felel a színpadért. Ha hibát talál, azonnal kijavítjuk” – közli. Az előadás utáni bontások nem egyformák. Van, hogy egy óra alatt végeznek, máskor négy-öt órát is bent vannak. „A kiutazások esetében pedig akár tizenkét, huszonnégy, harminchat óráról is beszélhetünk, attól függően milyen messzire megyünk. Van úgy, hogy hajnali ötkor indulunk, és másnap hajnali öt órakor érkezünk. Ezt megszokni nem lehet, csak úgy, ha belefogunk, és csináljuk. Mi pedig mindig belefogunk! Néha nagyon fárasztó, főleg a sofőröknek” – vallja. Lassan kezdődik az előadás, menniük kell. Még egy jó történetre vágyom. „Egy jó sztori?” – vakarja a fejét ifjabb Erdélyi Zoltán. „Hát, az majd április 17-én lesz Újpesten, ahol szintén A padlást adjuk elő. Az ötödik emeletre kell majd felcipelni a díszletet, gyalog”.

SONY DSC

Kiss Csaba, Kraslan Koloman, Zakor Sándor, Kováč László, ifj. Erdélyi Zoltán, Šipula Zoltán és Rab Zoltán

Élmény látni a színház műhelyét, Szajkó József gyártásvezető, Andruško Béla és Polák István asztalosmesterek, valamint Dominik Arnold festőmester birodalmát, amely a színház épületétől nem messze, lakóházak ölelésében áll. A környéken talán nem is sejtik, hogy odabent készülnek a Kabaré című musical monumentális kulisszái. Khell Zsolt m.v. hatalmas díszletet tervezett. „A tervelfogadás után egy héttel kezdjük gyártani a díszletet. Négy és fél hét áll a rendelkezésünkre, a premier előtt 10-12 nappal át kell adnunk. Ezt mindig tartani kell. A tervezővel 2-3 naponta kommunikálunk telefonon vagy e-mailben, személyesen hetente egyszer jön, általában a gyártáskor itt van. Khell Zsolt tervező azt mondta, elégedett a munkánkkal” – informált Szajkó József. „Amikor a díszlet a színpadra kerül, jön a rendező, a tervező, és ott történnek az utóigazítások” – teszi hozzá Dominik Arnold, aki 33 éve dolgozik a színháznál. Hirtelen meg sem tudja mondani, mennyi gyártásvezető váltotta egymást eközben. „Amikor ide kerültem, hagyományos, klasszikus díszletek készültek, fakeretre feszített vászonnal. Most látványosabbak a díszletek, több elem kerül bele, de megéri. Persze, figyelembe kell venni a szállítást. Kőszínház vagyunk, de sokat tájolunk” – ad áttekintést a kulisszák között a grafikusként is tevékenykedő festőmester, aki szerint remek érzés illúziót kelteni.

SONY DSC

Szajkó József gyártásvezető, Dominik Arnold festőmester, Andruško Béla és Polák István asztalosmesterek

Ennyi ember munkája a színpadi csoda egyik fele. A másikat a színészek adják. Fogaskerekek valamennyien egy zenedobozban, amely csak akkor muzsikál gyönyörű dallamot, ha valamennyi alkatrész tökéletesen működik. Mert van egy hely, hol minden szólam hallható.

Bárány János



Egyedül a határon túlról

Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényének színpadi adaptációjával vesz részt a VI. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) a Jókai Színház Budapesten. Ez lesz az egyedüli határon túli magyar produkció. A MITEM április 11-én kezdődik és május 5-ig tart, 13 ország 23 előadását tekintheti meg a közönség. A Komáromi Jókai Színház május 3-án, pénteken játssza A félkegyelműt Martin Huba rendezésében a budapesti Nemzeti Színházban. Az előadás tavaly, a Magyar Színházak XXX. Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a közönségdíjat, Bandor Éva, a társulat Jászai Mari-díjas és friss Ex Libris-díjas színésznője pedig a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat vehette át.



(Riportunk a Delta március 26-i számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:

Világpremier a Jókai Színházban

Új arculat és új darab

Díjazták a színpadmestert

Borbély Alexandra: a stressz az, ami mozgat

Top